Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.98.a/3)

1950-02-17

r n 9 ahol a szervéző titkár unszolta a tagokat, hogy szólaljanak fel,, a helyi ü problémák megoldására pedig tegyenek javaslatot, A felszólítás,eredmény­telen maradt éppen azért, mert eddig nem vették figyelembe a doTgö2Ő3b‘'7 javaslatát és hallotta, amikor az egyik tag mondta a másiknak; minek / tegyek javaslatot, úgy sem orvosoljak, A dolgozókban megvan az "akartat, de funkcionáriusaink helytelen hozzáállása az, ami az egészséges .alul­ról jövő kezdeményezést és javaslatot azzal, hogy nem intézik el'/ már [ csirájában elfojtja, így helyes kritika ós önkritika nem fejlődhet ki a taggyűlésen, mert a vezetőség ugyan várja a tagságtól a kritikát, de Ök munkájukról nem számolna be, igy a tagok nem tudnak mit kritizálni ós , ha igen, azt nem veszik tudomásul vagy megsértődnek. Ez eredményezte, hogy pld. a tíalzmanngyárban mikor megkérdeztük az egyik párttagot, hogy mért nem bírálja a taggyűlésen a vezetőség hibáit azt mondta, hogy "a Párt olyan nagy ós én olyan kicsi vagyok hogy merjek éa fellepni egy [ pártvezetőségi tag ellen." Feladatunk, hogy politikai nevelő munkával elérjük, hogy minden párttag érezze, hogy ópitő munkájával a Párt, a dolgozó nép ügyét szolgálja, érezze, hogy a kritika gyakorlásával nem áll egyedül, mögötte áll az egész Párt. Politikai munkával kell megvál­toztatni azt is, hogy a taggyűléseken többen legyenek, hogy a tagok érez­zék jogaikat és kötelességeiket a Párttal szemben. A fenti hibákért mi, a P.B. is felelősek vagyunk, mert nem gyakoroltunk *£ kellő ellenőrzést, nevelő munkát, A pártdemokrácia megsértése megnyilvánul nálunk is, pld. te 9ok pártválasztmányi tag elment a kerületből, helyette ugyan hoztunk be más tagokat, de azok nem lettek megválasztva. Feladatúi tüzzük ki magunk elé azt, hogy a pártválasztmányt rendszeresen összehívjuk, ott munkánkról beszámolunk, hogy kritikát tudjanak alkalmazni és a hibákat kijavítsuk. Az a tény, hogy a pártbizottságnál előfordulhatott az a hiba, l hogy a választmány tagjai nem voltak megválasztva és nem funkcionáltak, kihatással volt alapszervezeteinkre is. Pld. a leváltott vagy más funk­cióba helyezett vezetőségi tag helyett saját maguk állítottak be veze­tőségi tagot ós arról osak utólag értesítettek bennünket, de sok esetben még ez sem történt meg. Előadódott pld. a pártbizottság munkájában, hogy a Csavargyárban leváltottuk a titkárt, helyébe másikat tettünk, azt az alapszervezet maga meg nem választotta, továbbmenve a Káderosztályunk is csak utólagos beleegyezését kérte a pártbizottságnak, A tag és tagje­lölt felvételeknél felütötte fejét a bürokratizmus, pld ragaszkodtak a kiadott kérdőívek számához ós nem vótték fel a jól termelő aktívákat a Pártba, vagy a nőkre és ifjakra több gondot kellet volna fordítani a felvételeknél. Hiba mutatkozik abban is, hogy egyes funkcionáriusaink a pártfunkciót ugródeszkának használták, hogy anyagi előnyöket élvezzenek mint a Hajógyárban Gyimesi "elvtárs". Ez abból fakad, hogy nem olyan a káderkiválasz tás, mint amilyennek lennie kellene. A káderekkel való bá­násmód igen sok helyen megmutatkozott a fegyelmi ügyek ki tárgyalásában. Pld. számos esetben előfaüult, hogy a párttitkárok fegyelmi ülés nélkül elveszik a tagsági könyvet, kizárja a tagot a P.B, hozzájárulása nélkül, így az óbudai Fehérítőben, vagy a Magyar Textilfestőben, ahol úgyszólván "Ítéletet hoztak a vádlott felett és a vádlott elismerte bűnösségét." E téren a káderosztály a bírálat ós önbirálat kifejlesztésére minden esetben a rossz javaslatokat visszaküldi az illetékes szerveknek megin­dokolva, amikből sokat tanulhatnak és legközelebb ilyen hibát nem kö­vetnek el. Rákosi elvtárs útmutatása nyomán láttuk meg azokat a szin-^ dikalista jelenségeket, amik kerületünkben előfordultak, igy a Hajógyár­ban, ahol az ü.b. munkáját függetleníteni akarja a Párttól, vagy mikor az ü.b, titkár egyik rossz munkájára felhívta a figyelmét, Ot mint a Párt képviselőjét úgyszólván fakópttél hagyta és ezt később idegességének magyarázta. Rákosi elvtárs felhívta a figyelmet arra, hogy azok a hiá­nyosságok, amik a munkánkban meglátszanak, az éberség hiányára vezetnek. Erre vonatkozóan megemliti a IIl/2-es körzet egyik népnevelőjének Rajk ellenes háziagitáclóval való megbízását, akinek a férje éppen a Rajk ügy­ből kifolyólag letartóztatásban volt. Befejezésül feladatként megjelö­li a Központi Vezetőség határozatának maradéktalan végrehajtását. L—-— |

Next

/
Oldalképek
Tartalom