Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1956 (HU BFL XXXV.97.a/5)
1956-03-21
r n ságot. A tagságból ige a 'sokan hiányolják, hogy a Szabad Nép, nem ossz át a Pravdából, a Kommunisztből vagy a népié dóm. országok sajtójából cikkeket. Ugyancsak keveset foglalkozik a Szabad Nép, de a Táraad-Imi Szomlo is a tervezéa és gazdasági vonatos módazoroivel. Ha figyelőmbe vesszük a felnövő .adott párttagságot, a dolg sók fejlődését, akkor hatalmas tartalékokat tárunk fel, amelynek jelentőség® felbecsülhetetlen. Tar1caha olytáró: A XX. kongresszus felbecsülhetetlen nemcsak a S2KP, "’da az ’eg-az világ munkásmozgalma szempontjából. A XX. kong. visszatérést jelent a lenini úthoz, a pártdemokráciához. A XX. kongr. azt kell, hogy jelents® számunkra., hegy félredobva a hlb a nézeteket, a kritika és önkritikán keresztül nézzük meg a személyi kultuszt, ami a mi munkánkban is hibáidhoz vesztett. Évtizedeken keresztüli bűvöletben éltünk egyes személyekkel kapcsai.)tbn us ezt a bűvöletet akartuk magunkból tovább vetíteni rn sok felé. A párttagság egy rész© ©1 is ,/-v I szokott az önálló gondolkozástól, azonban ©z nőm akadályozta Őket ab/ bán, hogy a rendkívülien gyors fordulatoknál meg n® j®győzzék, hegy ( ők már ©zt régen tudták. Nópidemokr ctánk létre jötte óta kot korszakot különb üzt tho tünk meg a Párt életében ia. Először a felszabadulás után 1945-től, amikoris a párt rendkívül nagy bizalmat szerzett, hatalmas lendülettel vitte az építést, kitűnő volt a tömegekkel való kapcsolata ós ennek következőben a rendkívül meglepő kérdéseken tett© túl ma* át a párttagság 1-2 nyelessel. Ilyen volt pld. a Rajk ügy, ahol igen sokan Spanyolországban járt ©Ívtársak közül veitek utólag magyarázatot találni Rajk óa társai spanyolországi magatartására. A második róoz a fordulat ovo után, az elkonyelmesodcahez, a személyi kultusz élesedéséhez éa a pártdemokrácia óo a kollektív vezetés elhalványul oához vez© tett. Bizonyos mértékben megrendült a Párt iránti bizalom a tömegekben, ami megnyilvánul abban la, hogy másképen beszélnek az emberek egymás között, máskép beszél, ha egy-egy értekezleten felszólal. Ha ezt fel akarjuk számolni, őszi többnek kell lenni a párttagsághoz. A XX. ktn&r. magyaroszági értékelésébe a K.V. vonja -v b© a párttagságot cs károst koll tenni a K.V. felé az irányban is, hogy az elmúlt óvek eseményeit mélyönszánté önkritikával vizsgálja meg és tárja fel./ A XX. kongr. foglalkozott a törvényességgel, ami nálunk io nagyon nagy jelentőségű.. Igaz, ho^y az 1953* júniusi KV határozat es a III. kongrosszus óta döntő változ sok történték őzen a torén, de ez nem elég. Nekünk kérnünk kell azt, hány a párt tisztázza miért és hogyan j üt tok létre azok a körülmény ok, őcioTyok’emberek .c nőiesére v ezt t-I tek. Le 1»het e zárni ezt"az AVH f&yés a:: ynélyeinok felelősségével. Felül kéTI vizsgálni, hogy nincsenek e olyanok akiket a felölcöégrevonas "még nem új intett-,föl kell vetni azoknak a felölő t is, akik az nVH-tólbefutó jelentőseket fel.ilvi,op.ő.ltuk. ~£. biz ál om be ly reaXTT t a a a' érdekében' azüksógés, hogy a marxista elemzését mindennek megkapjuk. A Párt olyan hatalmas eíővol rendelkezik, hogy mindezeket a jelenségeket le tudja küzdeni. Kovács László olvtáro: Egyet ért Zala elvtársnővel abban, hogy a párttagság 1ehocsürösót jelenti a nem raogfelelő tájékoztatás. Különösen a Szabad Népre áll, hegy nem elén nyara úalazz el tar rt-Juliink .. na. jo 1 en- ITűgQa hangoknak, mint pld, az "Amerika hann.la is" vagy különböző klspoigárT asztaltariaiugok kire inok, amelyek ha a Szabad Nép megfelelő gyors infarm ciókat közölne, nőm téveszthe nők mog az emboMket. Ha Párt K.V-ja gyakrabban éa jobban tájékoztatná a párttagságot, akkor \------------------=J
