Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.96.a/3)
1952-11-06
Horváth Márton elvtárs felvetette az oktatásban„az„elvi éberség kérdését, amely általában hiányos, és nem hívják fel a felsőbb szervek figyelmét, holott ha tisztában lenne„ a Központi Vezetőségünk az ellenség oldaláról feljövő ellenseges álláspontokról, akkor jobban tu dna következtetni, hogy az ellenség mely oldalról igyekszik támadni. A szemináriumokon olyan szellemet kell teremteni, hogy közös szégyen legyen, ha valaki nem megy el a szemináriumra, mert ezáltal maga a kollek tiva fo^ töreledeni a számsze rüság biztosítására ás a felkészülés minősegére. Az oktatás alapsreto hiányosságának okát ott kell keresni, „ amiből . Horváth Márton és Rákosi elvtársak kiindultak, hogy mennyire képzettek az elvtársak egyes feladatok megvalósítására, amely megállapítás kerületünkre, sőt Pártbizottságunkon belül is érvényes. Fel kell vetni azt a kérdést, hogy a Pártbizottság dolgozóinak is elsőrendű feladata legyen saját képzésük és tanulásuk biztosítása, melyről nem győzök eleget beszélni, s amennyiben az elvtár sak nem állnak helyt a tanulásban, kénytelen leszek a fegyelmi eszközéhez folyamodni* • /Alapvető hiányosság, hogy a pártbizottsági ülésen hozott, oktatásra vonatkozó határoza-tokat és feladatok megszabását az a§it. "tó prop. osztá„ly csak addig tartja fejben, amig arról & B.B. ülésén beszélünk és utána annak csak nagyon kevés részét hgjtják végre ‘fés használják fel a mindennapi munkájukban, és a P.B. titkárnak kell hogy ellenőrizze, hogy a két hónappal ezelőtt nozott határo Jzatot mennyire hajtották végre az elvtársak, s akkor veszik ász (re, hogy ennek nem tettek eleget, nem használták fel a javasla(rtainkat. Hiba, hogy /// ágit .prop. osztályértekezlet egyáltalán nincsen, melyet átvesz oz oktatásfelelős elvtársnő is, egész egyszerűen nem tartja meg a hozzá beosztott elvtársák szervezett formában való irányítását. Kicsit kapkodó, máról-holnapra való élés mutatkozik meg a mi munkánkbah. Lerch elvtársnő /jelentésében nem mutatk ozik meg az a rengeteg segítség, amit I a magam részéről is és a többi elvtársak részéről is kapott / ehhez a munkához. Ezt már nem egyszer tapasztaltam az elvtár- I saknál, hogy hiába mondjuk meg, hogy mit kell csinálni, mindenig ki megy a maga feje után. Mindezekben a hibákban a tanulás fon^ \ tosságát kell látnunk és itt felkérem a pártszervezetünk titká* rát Hegyi elvtársat, hogy hasson oda, hogy az elvtársak vegyék 'komolyabban az oktatást. Megint hiányzik a jelentésből a Ciszta el való foglalkozás, holott minden értekezleten beszélek’a i Disz, jelentőségéről. Mindég $gy kell kipiszkálni, hogy vajon a Disz. munkája hogyan áll. Mindez azt mutatja, hogy egyoldalúan /vezetünk és nem vagyunk az egész kerület irányítói. Azt „hiszom a jelentésben valamennyi elvtársnak fqjábe ötlött,hogy a népneve lók és pártbizalmiak legnagyobb %-a alsótokon tanul, s mit jelent ez, ez azt jelenti, hogy olyan értékű a mi politikai munkánk, amilyenek a népnevelőink. Nincs olyan munkaversenymozgalmunk, mint volt egy évvel ezelőtt. Nem foglalkozunk a sztahanovistákkal politikailag eleget, ami azt„mutatja, hogy magunk sem értjük annak jelentőségét. Mindezek világosan mutatják, hogy oktatásunk bizonyos értelemben a jelen pillanatban formális, persze vannak eredményei, de boncolgassuk inkább a hiányosságokat, melyek a társadalom fejlődését akadályozzák. Az ágit.prop.osztály„irányításának ki kell terjedni a töraegszervezetek, kerületünk általános iskolái, a tanács közoktatása felé „is. Ezt már két évvel ezelőtt vetettem fel P.B. ülésen s az utóbbi időben kszd visszaesni. Közömbösek vagyunk az asszonyok nevelése és az ifjúság nevelése felé. Egyet értek Anda elvtarsnővel a jelentés hiányosságait illetően valamint a többi elvtársak felem elhangzott kritikájával. Meg I kel 1 álla pitani, hogy Lerch elvtársnő jelentése az eddigi jelentések közül, melyeket készített a P.B. elé, a legjobb, mely r t á t a" /ő> _______
