Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.96.a/3)
1952-11-06
r . n olyan munkatársakat kell bevonni, akik segit ssget tudnak adni a munkában. Egyetlen szó sincs a jelentésben arról, hogy az ágit.prop.osztály hogyan akar segiteni a "isz. oktatás megjavításában, és az oktatás ágitációjában. Nem szabad annyira ella_ positani a politikai munkát, mint ahogy az a jelentes javaslataiban van. Nincs egy szó sem, hogy milyen tervei vaunak a Pártbizottságnak a XIX. Kongresszus anyagának feldolgozására, hogy ennél az anyagnál a párt oktatásban valé részvétéi loo 'fo— os legyen. Mivel a jelen etésfeen erről egy szó sincs, ez azt mutatja, hogy nem foglalkoznak elvéggé ezzel a kérdéssel. Mindazok, melyeket az elvtársak felvetettek hozzászólásaikban, ezekből adódnak a feladatok és a P.B. akkor fogja megjavítani az oktatási munkát, ha az egész P.B. szivülgye lessz ez a kérdés. Barrel Nándorná: ismerteti, hogy az MNDSZ. vezetőségi tagjai milyen oktatás- Fan vesznek részt, továbbá beszél arról, hogy mindhárom körzetükben hiányzik a vezetőségből az oktatásfelelős. Nem veszik eléggé komolyan az oktatást, habár minden vezetőségi ülésen kitárgyalják azt. Nincs tiszta képük arról, hogy a tagság hány -%-a vesz részt oktatásban ás igy nem is tudják merre kell vih ni a felvilágositó munkát. Nagyon helyes lenne, ha a ^árttitkár elvtársaktól mekaphatnák az MNDSZ. asszonyok oktatásban való részvételét és akkor konkrétan tudnának a feladattal foglalkozni. Petrovics Jánosné: hozzászólásában először részletesen ismerteti azokat a font os feladatokat, amelyeket a legutóbbi Megyei Titkári Értekezleten feladatul szabtak ki az elvtársak az oktatási munkára vonatk ózó pártmunkákkal kapcsolatosan. Többek között elmondotta, ljogy a Központi Vezetőség a XIX. Pártkongresszuson tapasztaltakat igyekezett érvényesíteni az első Megyei Titkári Értekezleten a Szovjetunió Pártkongresszusa után, hogy mennyire összeforr az oktatási munka az egyébb pártfeladatokkal. Horváth Márton elvtárs beszámolójában és Rákosi elvtárs hozzászólásában világosan rámutatott arra, hogy a további munkában minden attól a kérdéstől függ, ho^y mennyire /-v tudjuk a kommunista nevelés iskoláivá tenni a szemináriumokat. Rákosi elvtárs hozzászólásában többek között azt is mondotta, hogy a Szovjetunióban a mostani XIX. Pártkongresszuson a résztvevők 1 egnagyobb százaléka Párifőiskolával rendelkező küldött v volt. Rákosi elvtárs párhuzamot vont a Szovjetunióban azokkal az óriási eredmények elérésével, amely a szovjet nép nagymértékű iskolázottsága között van. Súlyos hiba, hogy még mindig nem vált az emberek vérévé, eszmei és politikai képzésük emelése. A XIX. Pártkongresszus anyagát nem használjuk fel kellőképpen, ami megmutatkozik pl: a Nyomdánál is, hogy dacára annak, hogy az elvtársak résztvesznek a P.B. ülésen, mégsem dolgoztattták bele a termelési beszámolókba a Kongresszus anyagát. Tehát a XIX. Pártkongreszazus anyagának feldolgozásában elsősorban a pártvezetősegi tagoknak kell jó példával/ elől járni és a propagandistáknak feltétlenül, biztosítani kell a felkészültséget erre a megtisztelő feladatra, amikor a SZU. Pártkongresszusának anyagát értetheti meg a hallgatóival. Nagyon fontos, hogy a propagandisták az elméleti anyagba beledolgozva tanítsák a mindennapi feladatokat. Meg kell nézni, hogy a sz emináriumvezetők mennyire rendelkeznek ők maguk párttapasztalattal és mozgalmi tapasztalattal. Horváth Mártó n elvtárs beszámolójában rámutatott a ’ra, hogy az oktatásban döntő kérdés a minőség kérdése. 1 3
