Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.96.a/2)
1955-06-06
j Ez az elvtárs ugyanakkor elhanyagolta átjelentését és hosszú időn át nem fizetett tagdijat. A taggyűlésen, amikor a vezetőség megindokolta javaslatát, az elvtársak egymás után felálltak, és megvizsgálták, hogy vájjon elég körültekintően, alapossn alkalmaztavezetőség eljárását, figyelembe vette-e a nevelő célzatot és nem hagyott-e ki valamit e fiatal elvtársnál, hogy i lehetővé tegye azt, hogy az illető+jó útra lehessen téríteni. vagyis hogy a Magyar Dolgozók Pártjának újból becsületes tagja ' legyen. A tag3ág azonban nem győződött meg a vezetőség javaslatának helyességéről, ennél fogva utasította a vezetőséget arra, hogy az elvtársat még egy esetben keressék fel, beszélgessenek vele és a következő taggyűlésre újból tegyenek jelentést, mert csak akkor fognak véglegesen határozni az elvtárs sorsáról. A beszélgetés megtörtént, a körűimén;;eket megvizsgálták, ^ a munkahelyen teljesített munkájának is utána néztek és arra a "tó megállapításra jutottak, hogy az elvtáis nem méltó arra, hogy tagsági könyvét zsebében hordja és a harmadik taggyűlés a tagok sorából kizárta a fiatal elvtársat. A köveckező jó példa a Kohó- és Gépipari Tervező Iro- 1 dában történt, amikoris az egyik elvtárs kisebb hibát követett el azzal, hogy az egyik alapszervezetből a másikba kerülve elfelejtette magát átjelenteni. A vezetőség egyszerűen nem úgy I ; , járt el, nogy az illetőt felkérte, hogy jelentse át magát, hanem elment az uj munkahelyére és meggyőződött arról, oogy ott tulajdonképpen mi történt. Meggyőződött arról. -x>gy az elv társ valóban nem .rdemli meg, hogy párttag legyen. Amikor a vezetőségi tag a munkahelyére lement, hogy beszéljen vele, egyszerűen fakópnél hagyta. A vezetőség azonban tovább vizsgálta a kérdést ós megállapította, ao y az illető súlyosan védett a kommunista erkölcs ellen, mert hiszen feleeégét állandóan verte, gyermekeit is ütötte-I verbe, a fizetését pedig nem adta haza, tehát botrányos családi ^ életet él. Amikor az elvtársak mindezekről meggyőződtek, csak azután tették meg a kizárási javaslatot, illetve hozták meg a II j határozatot. A két alapszerv tehát ilyen körültekintően végezte a fegyelmi ügyek vizsgálatát. I Balázsovics elv társ beszámolójában már megemlékezett arról, hogy egyes alapszervezetek nem eléggé alaposan indokolják a pártbüntetósekről szóló határozatokat. Előfordult olyan eset, hogy az alapszervezet két szóban adta meg határozatának indokolását. Ember legyen a talpán, aki ebből ki tudja venni, hogy mi az igazság ós mi a helyes. Természetes, hogy az ilyen indokolások nagyon sok esetben igen nehéz munraat adnak a fegyelmi bizottságnak, mert hiszen ezeket az elvtársakat fel kell keresni akkor, amikoi már a legtöbb esetben nem a régi munkahelyükön dolgoznak, vagy ki kell kutatni jelenlegi munkahelyüket, lakcímüket, majd-be kell hivni az elvtársat, illetve kimenni hozzá, hogy elbeszélgethessenek vele, igy kell megtudni, hogy mi történt, mert hiszen mindez az indokolásból nem derül ki. / Az alopszervezetek elkövetik azt e hibát is, hogy a kisebb ügyekből igyekeznek-uagy ügyeket csinálni. Sokszor tapasztalható, hogy a lényegtelen dolgokat úgy igyekeznek indokolni, I l I j ÍF 7- 11 -
