Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.96.a/2)

1954-05-20

f ^ ' ----"" —. [mm—ma í "1-11 - I II. Napirend:Javaslat az agitácős munka megjavítására az üzemekben és a ter­vezőintézetekben dolgozó fizikai és értelmiségi rétegek felé a KV. februári / 1954 februáru / határozata irányelveinek megfelelően. Kardos Andor: / ALTI. igazgatója, választmányi tag/, hozzászólásában elmond­ja, hogy az értelmiségiek között az agitáció nagyon nehéz dolog, mert nagy áttekintéssel biró emberek meggyőzéséről van szó. Ezt a kérdést a tervezőirodák szempontjából nézi és elmondja, hogy tavaly \ a kormányprogramm óta állandóan várták a kérdések lekonkrótizálását­s mint ahogy a jelentés is megállapítja -'hogy a KV. irányelvei titán a terveket le kellett bontani az országos tervről a helyi ter­vekké - ugyanígy mindenhol más irányban kell folyni az ágitóciónak is, azonban ezt hiába várták, nem történt meg. Kérdezi, milyen a]gi­­táciét folytassanak, amikor a dolgozók tudva tudták, hogy már régen meg kellett volna kapni a feladatokat, s azokat még mindig nem is .­­merik, s látják, hogy a felsőbb szervek, a minisztérium fütyül a Minisztertanács határozatára. így véleménye szerint egészséges agi­tációt folytatni nem lehet. A tervezőirodában különösen az osztály­­vezetők között igen sok a pártonkivüli. Általános áttekintéssel bir­­te nak ós itt az agitáciora nagyon vigyázni kell ós arra, hogy konk­rét érvekkel menjenek a népnevelők, mert általános dolgokkal agitál­ni nem lehet. Fontosnak tartja, hogy az agitációba csak olyan dolgokat vigyünk ki, ami már konkrét, mert úgy látja ártott az agitáció akkor, ami­kor 5oo lakásról agitált, amit a kerület kapna a kormányprogramm keretében, vagy az országos számokat ismertették a lakásépítéssel kapcsolatban - amikor a tervezőiroda dolgozói tudják, hogy ennek csak / a töredéke lesz végrehajtva -. Tiltakozik Mafcóti elvtárs az előző napirendi pontnál tett kijelen­tése ellen, amikor úgy fejezte ki, hogy osztályharc kérdésének ve­szi, hogy értelmiségi származásúak többen lettek beiskolázva, mint a munkástanulók. Balázsovics Sándor: A jelentést jónak tartja, mely feltárta a választmány előtt, hogy az agitációs munka legnagyobb hiányossága, hogy az alap­szervek a párt és kormányhatározat, valamint a rendeletek nyomán nem tudják a helyi politikát kialakítani, nincs meg a megfelelő po­litikai színvonaluk, pedig ezen áll vagy bukik a határozatok végre­hajtása, hogy azt az alapszervi vezetőségek a helyi viszonyoknak megfelelően végre tudják hajtani. Javasolja, hogy mivel kevés az instruktori hálózat, a pártválaszt­mány minden tagja vállaljon egy alapszerv ins/truálását, mig az inst­ruktori gárda kiépül. Véleménye szerint a Pártbizottságnak nagy súlyt kell helyezni a jövőévi oktatásnál, hogy az agitációs kérdéseket is dolgozzák be az oktatás tematikájába. Farkas Sándorné: Nem tud azzal egyetérteni, hogy a kerület értelmiségi dol­gozóit a tervezőintézeteken keresztül nézzék. Az utóbbi időben rá­döbbentek, hogy különösen az agitációban nem lehet a régi módon dol­gozni. A dolgozók az általános szólamokkal nem törődnek és meg is mondják, ha okosabban nem tudsz mondani, ezt ne mond. gogy a helyi politikát kialakíthassák, a kerületi Pártbizottság nagy segítséget adott azon keresztül, hogy heti jelentés formájában információt kell ani=az alapszervben a hangulatról, s az ennek elkészítéséhez szük­séges anyag gyűjtésekor mélyebben megnéz ek egy-egy kérdést, jobban tudják igy, mi foglalkoztatja az intézet dolgozóit . Azonban felhivja az elvtársak „figyelmét arra, mivel náluk ez megmutatkozik, hogy sok­szor a bátor vólemónnyilvánitás mellett egészen furcsa hangok hallat­szanak, pl: miért van a magyar sziikőotthonokban Pavlov szobra ós miért nem ozemmelwei-szé, vagy hogy pl: állítólag rósz hatással van a I ______£______-

Next

/
Oldalképek
Tartalom