Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.96.a/2)
1954-04-27
r 7 n * - Az a tény, hogy az 1É1M. vállalati első negyedéves tervüket csupán 78.5 fi-ban teljesítették, komolyan veszélyezteti a propgramm végrehajtását* Bár az építőipari 1953* évi tervét Ft.-bán teljesítette, a valóságban mégsem, mert 9«9oo lakás helyett csupán 6.81o lakást adtak át rendelkezésre. A cca 3.ooo lakásos lemaradást az első negyedévben sem tudták teljesíteni. Ez nem csupán a létszámcsökkenés eredménye, hanem lényegesen csökkent a munka termelékeny, sége is. Mig 1953. végén az egy főre eső termelési l érték 5*138 Ft. volt, addig az januárban 2.636 Ft. lett, februárban 2.496 Ft. Márciusban valamit emelkedett, mivel 4.278 Ft. lett, azonban még mindig nem érte el az 1953. év végi eredményt. Ennek ellenére brá alapjukat teljesen felhasználták, sőt nem egy helyen béralaptullépés volt. Mi az oka ezeknek a hibáknak. Az igazság kedvéért meg kell mondani, hogy az építőiparnak különösen sok nehézséggel kellett megküzdenie. A kormányprogramm értelmében megváltoztak a beruházássok is és egyes helyeken a téliesitési munkákat le kellett állítani és uj munkát kezdeni, ahol viszont a téliesités nem eléggé, vagy pedig egyáltalán nem volt előkészítve. Hozzájárult a helyzet rosszabbodásához a különösen nehéz és kemény tél, amely nemosak az építőipart gátolta működésében, hanem a közlekedést is, és igy 7 a közlekedés sem tudta anyagszállítási tervét teljesíteni. De nemcsak ezek a külső körülmények hanem belső tényezők is közrejátszottak a tervek nem teljesitéséhea. Mik voltak ezek a belső tényezők? Elsősorban a szervezetlenség. Másodsorban meglazult a bérfegyelem és a tervek nemteljesitése mellett loo $-ban használták fel a béralapokat. Ez abból ered/t, hogy a bérkérdéseket elég liberálisan kezelték és kezelik még ma is sók helyen. Sokan vallják azt a helytelen felfogást, hogy az életszínvonal emelését úgy hajt. ják végre, hogy emelik agy munkások Ft. bérét. Divatossá vált, hogy elbagatelizálják a bérrendelkezéseket.' Szokássá vált a normák kijátszása, amikor a ténylegesen teljesített munkánál nagyobb teljesítményt fizetnek ki, összekavarják a teljesitményi munkát az időbéres munkágal. Eléggé gyakori, hogy felrúgják az országos normákat és helyi normákat állapítanak meg. A tervező irodáknál nincsenek külső nehézségeket. A béralapjukat csak azért nem lépték túl, mert a bank nem fizet ki többet, mint az előirányzott. A tervezőirodákban a baj, inkább prémiumok kifizetésnél jelentkezik. Ez olyan rendelleneég, amely tarthatatlan. A műszakiak egyre jobban fizetéski egészít ésnek tekintik a prémiumot, sőt ujabb lehetőségeket keresnek pl. átadási prémium, célprémium, amivel még növelik esetleg meg nem érdemelt, jogtalan jövedelmüket. Hiba, hogy ez ellen a jelenségek ellen nem lépünk fel kellő eréllyel* Ennek egyik oka abban keresendő, hogy az X± egyes tárcák egyre más ra állítanak fel tervezőirodákat, aho^lvá szinté csábítják a műszakiakat. Persze a tervezőirodák is ragaszkodnak a maguk embereihez* és ennek folytán megkezdődik a vetélkedés az ígérgetés és bizony mi magunk is sokszor követtünk el hibát akkor, amikor a revolverező műszakinak többet Ígértünk osdhogy maradjon. Ennek a helyzetnek rendezése céljából ejlsőrendű feladat lenne, hogy minden tervező iroda az É.M. felügyelete alá'kerülj ön. Mi magunknak is mindent el kell követnünk, hogy ne fizessünk ki jogtalan összegeket és ezzel ne lépjük túl a béralapot. Feltétlenül végre kell végre hajtani azt, hogy inproduktiv elemeket elbocsássuk. Mi a magunk részéről igyekezni fogunk, hogy c tervünket, azaz 12.5oo lakás tervezését időben végrehajtjuk. Be jelétem azt is, hogy az Á.ETI eddig 3 millió forint megtakarítást ért ás el éa igyekezni fogunk, hogy ez az eredméry még nagyobb legyen. Csaba Elemér: A 43/l.-es vállalat is azok közé tartozik, akik erősen lemaradtak a tervteljesitéssel. Mielőtt pálcát törtlénk a gazdasági ve-I • tó-/.' fc- - I ' __ JB
