Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.96.a/2)
1952-09-16
r te -] Első pillanattól kezdve azt mondtam, hogy ne legyen Ágostoakultusz, ós ebben a harcban nem volt segitsógem, és a végén minden/ az cipőmbe van varrva. Ha valami hibáját Kezdtem taglalni, mindenki mosolygott és nem mondott senki véleményt. Én magam is annyira átvettem.az elvtársak magatartását, hogy nem tudtam már hányadán állok, én is bizonytalankodtam. Most az elvtársak egymásután sorban felvetették, hogy igy és igy volt, nem tartották helyesnek Ágoston magatartását, mégis egyszer sem jöttek be ezzel a Pártbizottságra. Mikor tfentvoltam/ a "yomda küldöttértekezletén, az arcomba v^ák, hogy tönkre tettem a pártszervezetet, mert elhoztam Ágostont. Észre kellett volna venni az elvtársaknak, hogy amikor arról, volt szó, hogy a Nyomda Pártbizottság lesz, akkor lehoztuk politikai munkatársaak, mert nem akartam hogy P.B. titkár legyen. Azután láthatták az elvtársak, hogy nem lett pártbizottsági tag, hanem csak maradt választmányi tag, látták, hogy azután elkerült vállalatvezetőnek. Tehát kikerült a pártapparátusból ás az elvtársak mégsem vették észre, hogy itt ninos valami rendben. A küldöttértekezlet előtt mindenki rzt-Mtte /////, hogy Ágoston lesz a titkár. Később az én jóvoltomból arról beszéltek, hogy tanácselnök lesz. Tehát itt voltam egy nyomorúságos helyzetben. Én már akkor tudtam róla dolgokat. Tudtam, hogy zsidó-lakást kapott ós ezt elhallgatta a Párt előtt. XJgy állította be magát mint régi mozgalmi ember azzal hogy 1931-től a Sz.D.P. volt a tagja, de azt nem irta be életrajzába, hogy 1932-ben kiesett és csak 1945-ben lett újra tag. De mindezeket akkor még nem tudtuk rábizonyítani se jobbra, se balra. Akkor elhatároztam, hogy addig nem nyugszom, amíg a csatát meg nem vivőm és ebben kértem a Budapesti P.B. segítségét, amit meg is kaptam. A jövőben az elvtársaknak sokkal nagyobb felelősséget kell árezniök, mert nincsen olyan előadás amiben ne kérném az elvtársak bírálatot. Ha hibát elkövettem, mindesetre nem azért mert becstelen vagyok, hanem hanem valamit nem jól fogok meg. Számtalan esetben Mester elvtársnő felhivta figyelmemet hibáimra, melyet én elfogadtam és ha birálnak az elvtársak, annak csak örülni fogok. Az elvtársak mostani hozzászólásaikban a saját felelősségüket kerülgették és kiosit úgy nézett ki, hogy az ón oipőrabe varrtak mindent, mert Ágoston pártbizottsági tag volt. Tanuljanak ebből az elvtársak annyit, hogy még őszintébbek legyenek a Párthoz. Az hogy Ágoston bejárt a P.B.-ra az osztálytitkárok gyönyörűen elnézték, ez egyszer igaz és tény az is, hogy itt van Dóbős elvtársnő, akinél szintén nem tudom hogyan állok vele. -Két éve mióta itt vagyok olyan türelemmel foglalkoztam vei. Javasoltam őthónapos iskolára, ahová nem fogadták el és mondták próbáljuk meg háromhónaposra elküldeni. Mondhatom az elvtársaknak, hogy életemben egy emberrel annyit még nem foglalkoztam mint vele, ós mégsinos semmi kötelességérzete a Pért iránt. Elnézi, hogy külső területről hozzunk jegyzőkönyvvezetőt a kerületi népnevelő konferenciára, mert az egyik elvtársnő a P.B.-on dolgozott szombaton fél 11- ig, Katona elvtársnő pedig beteg. De nem volt képes elvállalni, hogy ne hívjunk be idegen elvtársnőt. Két éve egyedül kínlódom vele és senki nem mondja a P.-°. tagok közül hogy nézzük meg e kérdést és hozzon határozatot a Pártbizottság pobosnéra vonatkozólag. Hanem azt gondolják, hogy Petrovicsné Ágostont is kitette, majd ezt is ő fogja megoldani. Meghozhatjuk a határozatot, hogy a belső munkatársakkal a taggyűlésen tisztázni kell a kérdést, és mondanák el a vélemányü két a választmányi tagok a P.B. taggyűlésén, mert minden el van kenve. Itt volt egy takarítónőnek a fegyelmi ügye, 3-eset ben és mindannyiszor csak figyelmeztetést kapott. Pedig azt L térj esztette hogy nálam protekcionizmus van. Most, már elvan he/? tee2T1. f ^ ^ - .
