Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.96.a/2)
1952-09-16
r 7 “i- /j* Persze azért ne gondolják az elvtársak, hogy nem megy a munka, mert dolgozunk, osak azért mondtam el, hogy a választmány tagjai lássák a belső dolgokat is, mert felelős azért ami a kerületben történik. A mai választmányi üléssel ne záruljon le az Ágoston ügy, ha-nera továbbra is beszélni kell róla, mert sok'embert megfertőzött és nagyon sokan nem akarják elhinni, hogy ez igy tört tént. Remélem nem kétséges senki előtt, hogy nem egy egyszerű tag kiadásáról van szó, hanem az ellenség leleplezéséről és meggyőződésem, hogy nem lehet egyedül a kerületben és hogy a társai; is leleplezzük, ehhez a Pártbizottság minden tagjának valamint a Pártválaaztmány tagjax nozzá kell segíteni. Közösen érezzük a felelősségünket, hogy ne legyen keserves munkája az embernek. Ezek után arra kérem az elvtársakat, hogy ne érződjön meg a mi munkánkban semmi, sajnos van még akik ellen harcolni kell a kerületben. Mondhatom az elvtársaknak, hogy az Állami Nyomdában megint kezdődik a régi, piszkálják a váli lalatvezetőt most msáok személyében* Ennél bátran nyúljalak az ilyen emberekhez, mert ki lehet deriteni az igazságot. Most minden elvtárs a munkáján keresztül mutassa meg, hogy a hibá- F inket, melyet ez ügyben elkövettünk, helyrehozzuk. Pitter elvtárs: Olyan kérdés nem is merült fel, amire válaszolnom kellene, mert világosan megértették az elvtársak, hogy ml történt Ágoston körül. így csak néhány észrevételem szeretném elmondai az elvtársaknak. Bizony ez az Ágoston kultusz az éremtelen túlértékelésnek a jele ós ez az elmélet hiányát jelenti. Sohasem azt nézhették vele kapcsolatban az elvtársak, hogy az elvei mögött mi van amit cselekszik, hanem a nagy hangot hallót ták osak. Ennek a felszabadulás után 8.-évben már nem igen szabad megtörténni. Koltai elvtárs nem elég bátran nyúlt ehhez a kérdéshez, és ha egy kicsit koraunistább következetességgel és bátorsággal cselekedett volna, Ágoston rövidebb ideig tudott volna garázdálkodni. Mindig akadnak, akik az érzékükkel meglássák, hogy mi a helyes ós igazságos és'a dolgozók között is mindig lehet tábort találni az igazságos kérdés mellé, s ^ ha ez felvetődött volna Ágoston maradt volna alul, ebben biztos vagyok. Reagálni szeretnék arra, mikor k0itai elvtárs azt mondta hozzá szólásában, hogy egész biztos Radónét goston kergette öngyilkosságba. En megemlítettem, hogy nem vólna helyes ráfogni bizonyítékok nélkül, mert Radónénál már körülmények is közre játszottak. Radóné egy idegileg összeroppant ember volt. Lehet hogy egy másik titkár mellett'sem sikerült volna rajta segíteni. Csak konkrétan megfogható dolog miatt lehet valakit felelősségre vonni. Egy érdekes dolgot kell még megemlítenem: Tudtam, hogy a DlbE vonalra Gál Györgyöt Ágoston vitt® ós Koltai elvtárson kivül Gál volt az, aki annyi hibáját mondta el, hogy sok párttag megközelítőleg sem tudott irányt adni, hogy tulajdonképpen ki is Ag0gton. Igaz, hogy sok fájó pontja volt annak a Gálnak és lehet, hogy nem azért mondta el mert kommunista, hanem mint megsértett ember és látta hogyan is kellen egy kommunistának kinézni. Az sem volt helyes, hogy Ágostont egyes elvtársak elvtársnak nevezték. így cshk a párttagokat ós a becsületes dolgozókat nevezzük, de akiről nyilván tudjuk hogy kicsoda, mint amilyen Ágoston világos, hogy véletlenül sem mondjuk elvtársnak. Mindmáig nem tudtam megérteni, hogy miért tartották őt a kerület eszének, s ezt a mai hozzászólásokból tudtam meg. Olyan átlátszó ós ani^Lre kifinomult csibósztempóval beszólt, ós a magatartásában mindig vigyázás volt, hogy negyhogy olyasmit L------------5 -J
