Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.96.a/2)
1952-09-16
F ~ ~l [ , akik elmondották, hogy gonosz embernek mondanak, mert nem engedtem meg hogy stencilt használjanak az elvtársak a 15 példányos pártbizottsági napirendek készítésénél. Azt beszél- I ték rólam, hogy miért nem megyek már el innen, meghagy nem aí dók nekik segítséget és ehhez hasonló dolgokat. Ezekből indultunk ki, továbbá Ágoston a anácselnökhöz járogatot és hangoztatta, hogy a kerületi P.L. nem támogatja a tanácsot ós durván kifejezte, hogy mi az amit mi segítséget adunk. Lerch elvtársnő elmondotta, hogy Ágoston nem egy esetben bejárogatott a P.B.-ra és hol egyiknek, hol a másiknak azt mondotta, hogy birjátok-e még a sok túlórát és ^abaané azt mendj ta, hogy nem akar itt raeggörnyedni. Tehát azt vettem, Őszre, 1 hogy a Párthoz egy ellenséges beütés van, akkor még nem tud[ tam, hogy Égoston ellenség. Éreztem, hogy olyasvalami akar lenni, hegtf szembaakarják állítani a párttitkárt munkatársaf ival. ügy láttam nem tűrhetem tovább ezt a kialakuló pártszerütlenséget és jelentést tettem a Budapesti Pártbizottságnak, közöltem észrevételeimet,- azonban a saját erőmből nem tudtam j ennek végére járni és kértem a Budapesti P.B. segítségét, amit j meg is kaptam. El kell'mondanom az elvtársaknak, hogy én erősen támaszkodtam Ágostonra, vele minden bizalmas dolgot közölte tem, mert mikor én ide kerültem már akkor úgy beszéltek róla, | mint egy stram bolsevikről. Mindenben kikértem a véleményét, javasoltam tanácselnöknek, azután 5-hónapos pártiskolára és a Budapesti P.B. éberségének köszönhetjük, hogy ezáltal nem került magasabb funkcióba, mert nem fogadták el javaslataimat. Felvetették* hogy sok tisztázatlan ügye van, hogy miért javaslom annyifelé. A magam részéről levontam a tanulságot, hogy mennyire ébernek kell lenni. Ha Lerchné és Kovács elvtársnők I nem mondják el észrevételeiket, akkor talán ma sem derült | volna ki, hogy kicsoda Ágoston László. De meg kell mondanom azt is az elvtársaknak, hogy mikor idekrdltem a P.B.-ra, rögtön feltűnt nekem hogy micsoda Ágoston kultusz van a kerület| ben és ez nem pártszerü dolog, mert akárhoz mentünk mindelitt találkoztunk ezzel. Rákosi vagy Sztálin elvtárs neveihez kicsit tapsoltak az emberek, de amikor Ágoston jelent meg az emelvényen, dörgedelme* taps vei. Akkor én már éreztem, hogy ez nem méltó a Párthoz és Rajk jutott az essembe. Mikor ezt igy felvetettem az elvtársaknak, akkor úgy néztek rám az elvtársak, hogy rosszindulatú vagyok Ágostonnal szemben, pedig akkor még nem tudtam hogy ellenség. Az elmondottak alapján ' ás ezekből kiindulva elkészítettem jelentésemet a Budapesti P.B. felé ós a kivizsgálás alapján a következő határozatot hozta: A Budapesti Pártbizottság 1952. VII.29.-én foglalkozott Ágoston László fegyelmi ügyével ennek folytán a Pártból kizárja és igazgatói funkciójából leváltja. Indok: Megállapítottuk, hogy valóban rombolta a Pártbizottság titkárának a tekintélyét azzal, hogy úgy a Pártbizottság! munkatársai,mint a tanácselnök élőt lekicsinylőén beszéltek róla. Többek között még azt irja a határozat, hogy jellemző rá, hogy vagy mindent letagad, vagy elbakaterizálja a dolgokat. Elhallgatta életrajzából, hogy 3 évig a szalázi papoknál nevelkedett, anyja pap-szakácsnő volt, 1947-ben lopási ügyből kifolyólag elitélték. Megbízhatatlan, nagyképü, önmagát népszerűsítő, másokat lekicsinylő ember. A Budapesti P.B. határozata után azután értesített bennünket a Budapesti P.B.-ról Mező elvtára, hogy bebizonyosodott, hogy Ágoston László 1938 február 20.-tól a nyilaskeresztos fárt tagja volt sőt, annak szervezője. A Pártbizottságon mint régi munkatársait, munkafegyelmükben zavarta és egymással szembe uszltetta. Elhallgatta, hegy a lakatos szakmájából mem szabadult fel. Nem vitás, hegy osalódáat érzhet ittjáek elvtárs és jó magam 11 • I |^.v • ....-' ~ ' 1
