Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.27.a/4)

1969-05-02

■ H k Bar ez i Gyula: Kérdésként vetném fel, hogy a vállalatok eredményesen zárnak és mégis lényeges dotációt vesznek fel, hogyan ■■ lehetséges, hogy a Bank csak úgy ezt eltűri? ‘ mm Másik kérdésem az, hogy tettek-e lépéseket ez évben, maga mg hogy ezt megszüntessék* . mm Véghelyi Istvánt A dotáció magas szintje nem egységesen van. Ha meg- ■hh| WM ' .. vizsgáljuk az önálló vállalatok dotációját, akkor*más HHg mg képet kapunk, mint ha kerületi szinten vizsgáljuk, HH| Kerületünkben a dotáció mértéke a Női Fehérnemügyárbán IHillI '• alakult a legérdekesebben, j^^H H A második kérdésére Barczi elvtársnak azt válaszolnám, HH h hogy a Pénzügy Ministérium nagyon sok dotációt csökken-^^H ■ tett, illetve mérsékelt, HH| ^ Székely Józsefné: Az anyaggal kapcsolatosan megjegyezném, hogy nagyon $^1 IMSSj H tudom becsülni azt a munkát, melyet tartalmaz, ]§■ Az anyagi ösztönzéssel kapcsolatosan a bér és nyereség ||||1| HS arányokkal kapcsolatosan felvetődik, hogy mikor cselek- HHH M szik jól a vállalat, ha a bér növelését, vagy a nyere© |||E séget válasatjuk, - a bérnövelést a nyereségrészesedés terhére -, Ezzel kapcsolatosan még nem tudunk semmit, I y- és már az ötödik hónapban vagyunk* Nem tudunk arróife H sem biztosat, hogy a vezetőknél az erkölcsi megbecsü- HH| lésről van szó, vagy nem, llfllfc Hl Úgy gondolom, hogy a termelékenységgel jobban és többet HH| kellene foglalkoznunk, Az uj gazdasági mechanizmus elején sok volt az elkép­­|B zelés az anyagi ösztönzéssel kapcsolatosan. Ezeket I^H HE az elképzelésket nem tekintettük állandónak, sőt vannak |i|ra| olyan elképzelések is, amit állandónak kellett volna ^H tekinteni és azt sem,tekintettük, H Halmai Róbert: Az ártámogatás nem közvetlenül a MÁP Exportüzem cim- j^^H . zettje, hanem a Magyar Állami Pincegazdaságé, ‘ \ g|Hw Az egy elhatározott dolog, hogy 1969-re már 1-1 Ft-tal • HHE fgm csöknen a szubvenció, és utána minden évben 1-1 Ft-tal, WSBk A részesedési alap felhasználása az alapbérek felhasz- ^^H §IMÍ nálására, nálunk pl, elég magas mozgóbérrel dolgoztunk, A az alapbérek emelésére is azt használtuk fel, Az újítási rendelkezések hatásával a részesedési alap­­ra , ezzel a témával foglalkozni kell,Pl, az ujtiást ^^H HH nem szabadna úgy• elutasítani, hogy az csökkentse a ré- ^^H ^H szesedési alapot, ^^H Barczi Uyula: Az előterjesztést jónak tartom, A vezetők úgy * irányi- jPH tották a munkájukat, hogy a dotációt megkapják, ^^H mm Az anyagból hiányolom, hogy a lakásépítést nem ainliti HEH H meg, ^^H Köbér Ferenc: Az anyag helyesen, a párttitkárokkal való értekezést &&& teszi érdekeltté. Nem tudunk velük elég pontosan, olyan H| mm vonatkozásban beszélgetést folytatni, hogy 1969-ben az HH Hl elért eredmények hatására milyen változások lesznek, jHH %$£t Szükségünk lenne arra, hogy mi az, amire mi felkészít­sük az önálló vállalatok, telephelyek és a KTSZ-eket, • ||||| Tehát a múltból milyen jövőbeni feladatok következnek, |||B I

Next

/
Oldalképek
Tartalom