Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.27.a/4)
1965-05-06
^B Ezek a pártvezetőségek az otj; szerzett tapasztalatokat tűzzek napirendre, s a vezetőségi ülésén vegyen reszt j^H az a PB. tag, aki ebben a vizsgalatban részt vett. ^B Javaslom továbbá, hogy a pártcsoportok munkájának megerősitése legyen a következő láncszem amit meg akarunk olda- Igi ¥gm ni, vizsgáljuk azt, hogy mennyire képesek a közbenső párt— 1HK szervezetek a pártcsoportokat felkészíteni, feladattal Ml H| ellátni. Ezen a téren nem látszik fejlődés, s ezért gon— Hl dőltünk arra, hogy a decentralizált alapszervek munkájá- B| H hoz nyújtsunk segítséget, hogy ezen a téren eredményesebben*! H dolgozzanak. |B Mm Köbér et: Az elhangzottak alapján két dologgal szeretnék foglalkozni:|h §§§§§ Az egyik dolog az, hogy az anyagot valóban kettősség |||| jellemzi. Azonban minket a cim szorított, s nem tudtunk illl megbirkózni a feladattal. Felmerült a vizsgálat során az is, hogy változtassunk a cimen. Ezt azonban nem tehettük I iBi meg, hogy a PB. által elfogadott napirenden változtassunk. Ppp W Az els° tapasztalatok alapján olyan benyomás alakult ki a BBl vizsgálatot végzőkben, hogy most valóban - a későbbi tar- Hl mm talmi javulás érdekében - a kérdést erősen a módszertani B| oldaláról kell megfogni, hol tartunk, hol van javitani ÉsÉl ... „ ’ való, hogy a tartalom zökkenőmentesen bontakozhasson ki. ■ ■■ mm Azért nem mentünk bele abba, hogy mélyebben elemezzük azt, H hogy miért nagyobb egyes kérdéseknél az aktivitás mint Igfj mM más kérdéseiméi, mert a módszer oldaláról közelitettük meg ■» a dolgokat. J|j| wMr Vitatott volt az, hogy nem sok-e az értekezletek száma. ■Sf Egyértelműen el lehet azt fogadni, hogy hem sok, inkább ^B ott van a baj, hogy egyes értekezletek nem töltik be hívatásukat. ^H mm Az írásos anyag kérdése azért került előtérbe, mert sajnos fÉll Ilii a gyakorlat az, hogy nem igen élnek ezzel a lehetőséggel, H ^B meg ott sem, ahol indokolt lenne. Mi a tapasztalatok llflll a alapján - a szócséplés leküzdésére a terjedelmében korlá- §tfÍ m tozott írásos anyag szorgalmazása indokolt lenne. 1111 mim Barinkai elvtárs ezzel kapcsolatban azt javasolta, hogy 9B mm ezt ne mondjuk ki határozatban. Mi nem is arra gondoltunk, |B MM hogy mereven meghatározzuk azt, hogy az anyagokat ezen túl BH irasban kell a vezetőségi ülés elé terjeszteni. j^H 1 V Gsernus elvtárs azt mondta, hogy bátorítani kell a titkáro-H>J hat az értekezletek megfelelő irányítására. Véleményem I szerint ezzel óvatosan kell bánni. A tapasztalat inkább ^H az, hogy az irányítással sokszor elnyomják a kollektív ^B testületi vezetést. A vitában íelmerült az is, hogy a gazdasági kérdések vita— tottabbak. Valóban könnyebb a gazdasági vezetés munkájába ^m beleszólni. Véleményem szerint ennél a kérdésnél nem a veze-^H ^H tőségi ülések színvonalából kell kiindulni, hanem már a ^H ^H konkrét intézkedési tervek elkészítésénél kell segítséget ^H mm adni ahhoz, hogy a politikai jellegű feladatok megfelelő Bi ^m súllyal kerüljenek bele. ^B ■ Azzal én is egyetértek, hogy az első bekezdés tartalmaz Bf ellentmondást. Be azért nem adtunk választ arra, hogy mit HH B eredményezett a vezetőségeknél beállott személyi változás, H mert ebből eredő színvonal emelkedést csak a BUFA-nál ' B| ^H tapasztaltunk. ^B B a. __________I Sflí - Ő - Ip
