Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.26.a/4)
1959-01-21
9 o ? 7 m hí Hl Tör; k ct. -nő: Elmondja a munkaverstnnyel kapcsolati an, hogy nőm 32a--------------------------bqd egyszerűen aszal megelégedni, hogy megnézzek a varsonytábla értékelését s ebből mér következtetést levonni, hanem minden t< rUlctet konkrétan megvizsgálni. Vcle-H^^H ménye szerint, ha egy dolgozó a termelési értekezleten hozzászól, s konkrét javaslatot tesz, mar bekapcso 1 ódott^^^H a kollektív munkába. A jclontósbon benn van az is, hogy több ]ártvezetosogi tag nem szakszervezeti tag. Vuloraénye szerint helyes vol^^^H na°a PB. -nak összehívni a vezetőségi tagokat s erről a kérdésről elbeszélgetni velük, hogy nlt jelent szervesett dolgozónak lenni. Mudrl et.-nő: Elmondja, hogy az anyag csszc llitására nagyon rövid idő^^B ---------------------------- VQ t s ebb:'i adódott, hogy alapos munkát nem is lehetett^^M végezni. Nem ért egyet Vükén elvtárssal, ogy 0 szakszervezetek műnk ja elégtelen, s nem segítik 0 pártsz rvezotek 0 ^ kéj kát. 6 a üegt bb segítséget mindenkor a pártszervo-9 zettől kapja. Jéluk is volt olyan pártvezet sö-i tag, ak^^H nem volt a szakszervezet tagja, de közösen elérték, hogy^^^H ma mér ilyen nincs. S ebből következik az, hogy 0 pártsz^^H vezettél közösen ezt a kérdést is meg lehet oldani.^ Elmondja, hogy a szakszervezeti mu ka n gyón sokrétű s talán so vkal alaposa’b lett volna a jelentés, hacsak egy^^H ’ kérdéssel foglalkozott volna. A szervezett dolgozók mcg-^^H állapításával kapcsolatban mindig tudna vitatkozni, mert^^H soha nem lehet megállapítani, hogy mennyi tag van, mert nagyon sokan vannak, a*ik nem rendszeresen fizetik tagdijukat s igy autómatiKUsan kizártnak tekinthetők, e ka^^H tón szerint ezt nem tudják. , A bizalmi hálózatnak is van hiányossága, ahhoz hogy jó munkát tudjanak végezni, legalább a duplája kellene, igy^^^B áttudnák fogni az eg< sz dolgozó lé tsz mólt, mert ha kevesebb emberrel tud foglalkozni, eredmén-esebb munkát JÉ tud kifejteni. A bizalmiak továbbképzése és nevelése te-^HH ^ rón is r ég nagyon sok tenni való van, mert jelenleg is mé” csak a tagdijbeszedők szerepét töltik be. ^ A szakszervezet agitációs munkáját a termelést előbbrevivé3 szempontjóból a következőkben latja: Legivonrcre t • bán a t rmelési értekezlet az, ahol ebbe a Kérdésbe leg-^^^H jobban belehet kapcsolódni. Minden termelési értekezleten rósztvesz az UB. roszéről 0 patronáló elvtors, itt ismertetik a termelési eredményeket 8 azt, hogy mi az üzem feladata a Következő időkben és konkaraton egye# dolgozóknak. Itt tudatosítják legtöbbször, hogy mi az el^^H következendő feladat és felhívják 0 figyelmet a minoségi^^^H és önköltségi munkára, valamint az anyag takarékosság fon^^H toaaágára is. Ebben a munkában versenyeznek egymással, Illetve igy f 0 : nak bele a munkaversenybe. Komoly agitációs erőt jelent a öórreklamaciok is. kiinti kor megmagyarázzuk a dolgozóknak, hogy sajat m igától hogy a keresete mennyi legyen, hogyan follyon bele a mur.^^H
