Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1967-07-07
■Hpf közi munkamegosztás is van pl. az osztrákokkal, az ilyen lehetősé- MM! ^Bra| geket ki kell aknázni. ÉHH /■' ’ • Felvetődött, hogy túlhaladtunk azon az állásponton, hogy csak fel- készüljünk a reform bevezetésére, egyre nagyobb mértékben cselekedni BBb is kell. Valószínű több vállalatnál vannak olyan felszerelések, be- BBB ■Bb rendezések, melyek ott esetleg feleslegesek, másutt viszont jól fel\.v használhatók. Ezek cseréje ilyen esetben lehetővé teszi a kihasz. / ■|H náltsági fok növelését, ehhez azonban a vállalatok jobb együttmüwH| ködösére van szükség. Sajnos ilyen irányú kezdeményezte az Ipari I ^^B Bizottság nem tapasztalt vizsgálata során. |^^B A KISZ szervezeteknek szervesen bele kell szólni a gazdasági mechanizmus reformjának végrehajtásába. Ennek egyik fontos feltételei hgy ^^^B a fiatalok pontosan ismerjek az e téren jelentkező feladataikat. A KLSz-termelést segitő mozgalmat az uj irányitó rendszerben is tar- S^^B tani kell, sőt továbbfejleszteni, mindenkor aemdőtt tartva a válla- j|^^B lati, népgazdasági érdek elősegitését. A fiatalok számára fontos fel- |BB| adat lesz a fiatal műszakiak, közgazdászok tanácsának megszervezése, ^^^B konkrét munkával való ellátása.A fiatalok körében nagy fellendülést B^B mutat a brigádmozgalom/ számszerű szaporodásukat is illetően és igen ^^^B jelentős eredményeket érnek el. A vállalatoknál a gazdasági mecha— nizmusra az áttérést differenciáltan kell végrehajtani, mert a va]la - ^^^B B latok összetétele heterogén. , ^^^B A telephely jelleggel működő vállalatok munkáját, tevekenyseget ^BB bizonyos mértékben hátráltatja a több kerületben történő működés összeegyeztetése. Ilyen problémákkal küzd az AFOR csepeli telep is, ^^^B mely tulajdonképpen szolgáltató jellegű intézmény. Szeretnének mo- |^^B dern kereskedelmi rendszert kialakítani, amit gátolnak a berendeze- j^^B sek, ill. azok üzemeltetése. Szakszervezeti vonatkozásban renl ező- B^B dött a szétszórtság, csucsszervezettel oldották meg, ugyanezt javasolják pártszervezet vonatkozásában is. Javaslatként hangzott el, hogy bizonyos részkérdéseket is tűzzön ^^B napirendre a Pártbizottság ebből a témából. BBB Helyesnek tartották azt a megállapítást, hogy mindenkinek azt kell igjfcijj megmagyarázni,, amire szüksége van, ezen túlmenően vannak olyan kér- BB dések is, amelyet mindenkinek ismerni kell, függfclenül attól, hogy ^^B| foglalkozik-e vele, vagy sem. BB Az ipari forradalom korszakában élünk, s ebben a közgazdasagi elem— ^^^B a zéseknek rendkívül nagy szerepe lesz, a közgazdasági tevékenység ^^B w előtérbe kerül. Az elavult termékekkel megjelenő üzemek rosszul ,jar- j^^B nak, a piac fogja végső soron eldönteni, a verseny? a termék minőseget. Hogy a pártszervezet partner-e vagy sem, helytelen igy felvetni. ^^B Bár vannak olyan vállalatok, ahol a párttitkár felkészültsége még BBB az igazgatóét is felülmúlja nem általános, épp ezért a kommunista ^^^B vezetőnek kötelessége a gyengébb képesítésű párttitkár részére a szükséges támogatást megadni. A pártszervezet segitő tevékenysége alatt, azonban nemcsak a párttitkár segitségét kell érteni, hanem ^^B a pártszervezet kollektiv tevékenységét. , |^^B A KÖZÉRT-nél a lényeges problémát a beruházás jelenti, a hálózat fej- jj^BB lesztése, áruval, árutartalékkal való ellátása, valamint a csepeli ^^B hálózat elavultsága.Ennek megoldásában a ker-i Tanács és üzemek segit— ^^^B ségére van szükség. |^Bfl Az uj munkatörvénykönyv tervezet szerint lehetőségük lesz a dolgo— ^^^B zóknak munkahely cserére, azokat az embereket, akik a vállalathoz j^^^B ragaszkodnak fel kell késziteni és megtartásukról gondoskodni kell, ^^B Az ÁFOR-nál ez meg is történt, sőt továbbmenve többet kell foglal- ^^B kozni az emberek egyéni és egyéb problémáival. Az ÁFOR hálózat nem korszerű igy a korszerű kereskedelem lebonyolítására sincs lehetőség. jj^^B A forgalom a vállalatnál a 3. ötéves tervben 5° i^kal fog emelkedni.
