Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1967-07-07
Célcsoportos beruházásokat terveztek, azonban ezekből csak a |m[ b8Rk| szervizt hagyták jóvá, a másik beruházási tervet nem. nagy iflfl HHBN forgalom ellenére hiába kérte a vállalat a nyeresegreszesedes IMi-■ ‘ itt is 8 %-kal elszámolható legyen, a Pénzügyminisztérium ebbe \ JSmm nem egyezett bele. Az eddigi előkészítő munka során nyilvánvalóvá J H vált néhány ellentmondás. Az erősen exportigényesebb ipar a vegy- M ipar és a kohászat. Miután ez a helyzet igy a beruházások neszben ÉHÉÉ állami, részben vállalati eszközökből lesznek, érthető, hogy* H állami rendelkezések igyekeznek megkötni az importot. Az importból |^B H származó gépek beszerzése megnöveli a termekek önköltségét. HHB Példaként hangzott el a papíripar helyzete, ahol a fejlesztéshez H RjBí importra van szükség, ugyancsak import csomagoló eszkozok tel- 111111 jMEgS használása, amely nem gazdaságos, s nagymértékben növeli a cikkek értékét. A nyereség növelése árak emelesen keresztül nem megöldcs WÉfcR: amiatt azokat a vállalatokat, akik ilyet kezdeményeztek több kri- |^B tikai is érte. A gyakorlat során hallgassak meg a szakemberek velemén ét, mert ennek elmulasztása evekre visszavetheti a vállalati .Vfejlődést.Egy felsőbb szinten végzett számitas nem biztos, hogy .. . ÍR gyakorlatilag minden területen megfelelő. . IAz utóbni lo év harmadik legjelentősebb esemenye az uj gazdasági ^ mechanizmus bevezetése. Várható lesz az építőipari árrendezés, ^B W ugyanis ez jelentősen eltér a többi beruházási költségektől. Jelenleg az országban az építőipari és gépi beruházás í ele-fele ^B arányban oszlik meg, ez aránytalansághoz vezet, a nyugati °rs^S°k“ ^B bán pl. az építőipar 25 %-os a gépi beruházás pedig 75 %-os, ez az BB újszerű elosztási arány ösztönzi a meglevő beruházások fejlesztését uj épületek létrehozása helyett. , ,, ,. A mezőgazdaságban az elmúlt évben a felvásárlási araknal emelke^ ^B dés volt, ezzel azonban nem jutott előnyösebb helyzetbe a parasztság a munkásosztálynál, ez inkább azt a célt szolgálta, iogy naS.Y kedvük legyen egy-egy szakterület fejlesztesehez, mellyel importot takarítunk meg. . . „ .._v, » Közgazdasági körökben évek óta folyik a vita, mi a 1 ontosabb. A nemzetközi fizetési mérleg, vagy a belső merleg egyensúlya. ^B Míf korábban a nemzetközi fizetési merleg egyensúlyán volt a hangsúly, ma az a cél, hogy elsősorban biztosítani kell a hazai belső HB mérleg egyensúlyát és ezen keresztül a külföldi fizetokepesseget 4k is. Tőkés relációból csökkentést kell eszközölni. ^ A vállalatok önállóságának növelését jelenti, hogy a jovoben a ■■ vállalati mérleget nem a minissfcérium, hanem a vállalat igazgatója ^vállalatok legfontosabb feladata a nyereség növelése lesz, épp ezért olyan áruk termelését kell fejleszteni, amire a piacnak szüksége van, ohhez piackutatásra van szükség, mely a vallaiatoK feladata lesz, Azokon a munkahelyeken ahol állandóan dolgozna* - 3 műszakban - |H| be kell vezetni a termelési feltételeknek megfelelően a rovidebb ^B Szó esett a munkanélküliség lehetőségéről, ez nem all lenn, j^B hiszen az országban munkaerő hiány van, a fokozottabb termelés is munkaerő igényt jelent. ,, Az összes jogszabályok szeptember végéig napvilágot latnak s ^B az illetékesek rendelkezésére állnak. Nem helyes olyan vitat |^B folytatni, kinek milyen szerepe van, semmilyen korról nem lehet beszélni, A müszaki-kereskedelmi szakemberek egységes tevékeny^B ségére, szemléletazonosságára van szükség, épp ezért nem lehet ^B a kettőről elvontan beszélni. Meg kell teremteni a közgazdaság!^B műszaki munka egységét, ífeladat, hogy a műszakiak bizonyos közgaz— dasági, a közgazdászok bizonyos műszaki kultúrával rendelkezzenek s a pártszervezetek is tartsák ezt szemelótt, _________________________________________________________________■
