Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1963-09-20
Hr K ■ - 4 - B B közvetlenül irányitj ik a közösségek tevékenységét, az uttÖrőmunkát, j^H ■ a középiskolákban azért mutatkozik zökkenő a tanulók közösségi, iüoz- B ■ galmi életében, mivel itt a tanulók túlságosan magukra maradnak és B szinte önállóan kell megszervezniük saját munkájukat. A KISZ az if_ Hl ■ juság önálló szervezete, azonban az ifjúság itt sem nélkülözheti a B felnőttek irányitó, segítő munkáját. Hogy az önállóságot meg ne sért- B H sűkCj meg collott t3. 1 n 1 n unk *3. megfeleld módjjzgpoIcgt* Amig exz iskolák-* B I>an a KISZ_alapszervezeteket nem az osztályközösségek szerint hozták ^H B letre, az iskolai KISZ segitő tanár az osztályfőnököktől nem kapott 1^1 EB el ^g segítséget ei KISZ murikcűioz• M& máp 3 kerület kö&épxskolá.ibmil h 0^tilyon]:ónt szervezték meg a KISZ alapszervezet eket. s igy lehetővé B vált az osztályfőnökök hatékonyabb bekapcsolódása a KISZ munka segi- Bi H tesébo. 0 B Összegezve: A közösségi életre való felkészítés helyesen kezdődött meg, B xtt kialakítjuk az ifjúságban azokat az erkölcsi szokásokat, melyek B szükségesek a közösségben éléshez, A közösségi ólet szervezeti keretei ^B B kialakultak. A közössegek élete azonban nem elég színes, vonzó az ék |H B l? szamara. Nem megoldott az ifjúsági közösségek mozgalmi vezetca- ^B B se, ^ hiányoznák r. rátermett ifivezetők az ifjúsági mozgalomból. Közös- ^B B s?Si neveles hiányosságai miatt az ifjúság erkölcsi életének fejlődé-B seben az a jellemző, hogy ismerik a helyes erkölcsi tényezőket, de B ezek gyakoroltétasa nem ndig történik tudatosan és tervszerűen. Nem ■ ^ el, hogy az etikai ismeretek az ifjúság meggyőződésévé, cse- B B lekedetuk meghatározójává váljon, ezért ifjúságunkra még jellemző a B B helyes ermolcsi allasfoglalás és a rém megfelelő erkölcsi cselekedet ^B fl közötti ellentmondás. ■ II • Az oktató-neve lő munka helyzete. j^H fl 1'iz 1962/65-as tanévben az oktatómunka középpontjába a tanóra szehk< -■ zetenek megvaltoztrt.ísára irányuló tanári kisérlotezósek, uj módszo- B ■ alkalmazásúnak s-gitesot, a szemléltetést, a szemléletesebb okta- ^H fl tás mogvalositasat os az elbírálás, osztályozás területén mutatkozó ^ ^H ■ ííiíív °2 ÜS Syafuriat fejszámolásának elindítását állifl (B H tettük. y Cylcitüzeseket a reform idevonatkozó tézisei végrehajtása |B m tette szükségessé. 0 H 1./ A korszerű oktatási és nevelési módszerek kialakítása, ^B I Ö küralut, iskolaiban már korábban létrejöttek a szervezeti, feltételek. ■ ® a hangsúlyoz uj tantervek és nevelési terv megvalósításához ■ szükséges, újszerű pedagógiai szemlélet kialakítására, a szocialista ^B B pedagógia tudatos alkalmazására helyeződött. Nagy gondot fordított'17 I l?íd'"t6siai ki3úrlyaző to induít m°r ■ ■ ** ?.««*«» anelyn ;fc syünSlose most van óSSbun. Az *& fl ■ zf A tGatül“t'áh.°nAutnkkSd 1:a?°!olaíí)?n » spontaneitás volt a jellom- fl B ZP* A testületekben - nem is mi ni ősikben - volt oev-két- wmar-nmi.- ^B I aki Próbálkozott., ho?y kövesebb logon a tanulók Sfgterhefós^éfnA- B fl legyen a tanítás eredménye. Próbálkozások történtek a nevelés B területen is. Arra törekedtek, hogy tervszerűvé tegyék a kSsórletcző B I S ^in®?^0Sn-,kapáá°ka fz í-Ckola <*«« All? feladíto;: mfoídá- fl ■ Sahoz, valamint az c&yo3 enborek elszórt próbálkozásait raunkafcözös3Ógok fl H C- M ^Bfl
