Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1963-09-20
& A; % T* s * >“ K ’" - ' A "- r "* \ •- _' ' á? i -''V é ? '' '^A' Spifyp |R iW^ *f*E ^j-yg''. ■ ||B r JwH I - 3 - ■ H ;. hazafi-3 nevelésben komoly előrehaladás van, de egyes pedagógusok RH| W leginkább, vaey !d • Aróla? történelmünk régebbi korszakaival tudnak és ÉJ§ akarnak jobban hatni-, A "jelennek, a szocializmust épitő országok ered- ■■■ mm menye Írek, a szocialista tábor együttműködésének, sikereinek bonnit a- fllHj m tása még gyengébb> fm Az általános js’-olo fölső tagozat tanulóinak politikai érdeklődése al- flH| K kalcr szerű, a közéniskolás tanulóké már rendszeresebb, állandóbb, A ■ napi sajtó, az újságolvasás s fiukra jellemző, a fiuk többsége,rend-HE 'fkeres újságolvasó,' a lányok nagy többsége nem olvas újságot e Általa- wjmsm B bán ... fiák jobban öröklődnek a napi politikai eaMonyek iránt, mint ■■ PH a leány#:. EBE ■ Az ifjúság politikai öntudatának fejlődésében legnagyobb tényező a B pedagógusok" és 03 ifjúsági szervezetek politikai munkájának inogjavu-B lásaj Színesebbé,, változatosabbá vált ez a tevékenység, A nevolőmunka MH H fejlődését akadályozza, hogy egyes területeken még nem elég mély az ^ M B ifjúság politikai arculatának elemzése. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, ■B hogy jel önző sori közelitet tank azokhoz a követelményekhez; amelyeke ü az ^B 0^ iskolai tantervek megjelölnek. B ?,/ Az ifjúság erkölcsi arculatának alakulása, B Az ifjúság világnézeti és politikai fejlődésével szoros kapcsolatban ^B B van az ifjúság erkölcsének alakulása. A kerület ifjúságának erkölcsi B arculata pozitívan, fejlődik, Általában az alsó tagozatos osztályokban ^B B e tanulók zöme jól érzi magát, a közös tevékenység széles skáláját j^B BE bontakoztatják ki, Az általános iskola felső tagozatában a közösségi BH HE élet szervezeti köretei mindenütt kialakultak, az úttörő mozgalom szór- JBM B| vezetőre épültek-. Az ifjúsági mozgalom élete rendszeresebb lett és sok BB olyan példát tudunk, amikor az ifjúsági közösség - mint a leghrtékoj^B IBI nyabb 'erkölcsi formáló erő - eredményesón kapcsolódott be egy-egy ta~ |HB B nuló magatartásánál: formálásába, tanulmányi munkájának segítésébe. Az ^B HR osztályközösség jelentős fokmérője, hogy egy-ogy tanuló hogyan, érzi HH B magát tárnái között, mennyire találja meg bolyét az osztályko].1 aktivá- B| B bán. Ez i3ko.uwuiront és osztályónként változó. Csak az a közösség ^B B| w vállalkozhat az ifjú egyén formálására, amely közösség a maga^szinésa j^H mm eleven életével vonzóan hat a közösség tagjaira., Néhány úttörő -• raj- |^B |B közösség o követelményeiknek nem tudott eleget tenni. Közösségi életünk ^B |B| fejlődésében itt mutatkozik a legnagyobb ellentmondás. Kialakultak a j^B B| közösségi élőt szervezeti korodéi, de anélkül, hogy elég gondot főre)-! ^B tettunk volna a közösségi élet színesebbé» vonzóbbá tételére, máris ^B |B magas köve t élmény okot állítottunk a közösségekkel szemben. A gyermekek ^B B éppen ezért úgy érzik sok esetben, hogy a közösségek csak a felelősség- ^B B re vonásra alkalmasak., a nevelő eszköze és nem az ő életük szebbé tető- ^B B lét szolgálják. Az ilyen közösség idegen marad számukra és nem éri el ^B B a kellő hatásö, nem biztosítja az erkölcsi normák meghonosodását. Más- ^B B részt a pedagógusok egyrészt- csak formálisan épit a közösségekre, kö^B B vetői tőlük, elvárja, hogy utasításait a közösség vegye át, de egy-ogy j^H B pedagógiai problémát legtöbb esetben a közösségen kívül old meg. A ^H |B korszerű^ az élettel szoros kapcsolatot tartó iskola nevolőmunka ja B csak köb ősségi nevelés /.ere tóben valósulhat meg s est ma már kerületünk ^H B nevelőinek többsége /;különösen tz általános iskolai nevelők:/ megér- B B tette. De még az általános iskolákban a pedagógusok talán túlságosan
