Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1963-09-20
|P ■ - 2 - mm H P'vozőo^ •■-■utat ják a tsnulók vnlláran_mogyőződésénolc alakulását, több BBI ■ '"Sas k'ha il meny in azt --utat ja, , hogy az ifjúság vallásos hite jelentősön 9H Bi csökkeni • i'h ;:'r nagy számban felnő olyan nemzedék az ísírcdakhon, ■ ■ semmiféle vallásos fogalommal, ismerettel nőm rendelkezik; A tanulok H j v-r részénél bizonyos világnézeti kettősség tapasztalható . ^ Jelentős BBS ■ részük nem hiszi a 'bibliai magyarázatokat a világ keletkezeséről, az HB| B é] (,t ’f'e;']őlóséről , de- nem tudnak erre megbízható, termesze ttudományos IMII itg. választ V.-i adni,. ízép számban akadnak olyan tanulók is, akik ugyan a m. vií áa-on t >pr. :zt .ú rácé jelenségeknek természettudományos nagyarásatut MB ■ el tudják mondani, do elhiszik a vallásos magyarázatot is, |BH ■ Az általános iskolás ifjúság világnézete fejlődő képet irtat a néhány m évvel azelőttihez viszo:yitva, Jelentős szerepe van oboán a poaagogu- MM K sok világnézeti fojlődósének, a tanórák színvonalában mutatkozó fejlő- MM H lésnek. A fejlődés még nagyobb lehetne, ha a pedagógusok az ismeret^M m anyag közlésekor - amikor az anyag természete azt lehet öve teszi - ^BH ■ minden esetben utalnának azok világnézeti vonatkozásaira is. ^ ■ A középiskolai tanulóifjúság világnézetének alakulása hasonló fejlődet ■ mutat, mint az általános iskolásoké. Itt a nyilt, vallásos nezetekot ■ v dlól v:.vy a vallásos szertartásokon résztvevő tanulok száma meg ki- MM sebb mint az általános iskolákban, do az ellentmondásosság a tanulok ^^B M világnézetében még élesebben jelentkezik. A tanuló ismeri a természet, Mi a társad,'.le .1 törvényszerűségeit, megfelelően tudja visszaadná, ezeket az j^^B H ismereteket; de meggyőződése és ismeretei között sokszor ellentmondás H ijlontkezik* Ez az ellentmondás az idén csökkent a néhány évvel ozclot- ^^M H ti helyzethez képest és feltárása nyíltabbá^ őszintébbé vált, s oz a M ■ világnézeti nevolomunka nagyobb arányú fejlődéséhez megteremtette_ a ^M B kedvev/ó légkört?« A iemlődéeben jelentős szerepe ven riz osztnlyfőneki M órá.'c színvonala emelkedésének. Emelkedett a vet a szel lom a tanórákon is. M Sok kéryos kérdésről rendeztek ilyen módon nyilt és őszinte^vitat. ^M M Hasznos"a KISS marxista körök tevékenysége és az ateista eloadássoro-M zat. A nagyobb mérvű fejlődés akadálya a világnézeti nevelésben mutat- HM Mi kozó következetlenség /:nom minden tárgyon belül és nora^mindig óssze-^ HM hangol£o2yik világ ez -ti nevelés • /» ősz táj.yj. önökéi ncm^KiQo'r^^ M eléggé figyelemmel ugy-ogy tanuló világnézetének alakulását> o«ertt nőm ^M M minőig tudnak hatékonyan közbelépni ha arra szükség var, M 2./ Az ifjúság politikai arculatának fejlődése. M Mindkét iskola-tipusban a politikai nevelés színvonala hatékonyan omol- j^B H| kodétt, ami tükröződik a gyermekek állásfoglalásában, cselekedeteiben. ^M ^B A politikai öntudat fejlődése tudatosabb és határozottabb, mint az elő- ^M M aő években. Csökkent a frázisszerüsőg, gazdagodott az érzolemruhatás. Az alsó tagozat utolsó évfolyama tanulóinak többsége már eljut odáig, ^H M hogy pontos, világos fogalmai alakulnak ki a múlt és jelen életűnk < |M M "' :hasonlitásával kapcsolatban. Ez az összohasonlitas mind kövesbe w M| M frázi s^r' rü és mind több tartalmi jegy szembeállításún alapul.. A fölső flH M tagozaton már több a frázisnzorüség. A tanulók világosan látják, hogy MM M jelen életünk szebb, gazdagabb mint a felszabadulás előtti. De hogy mit ^H M jelent számukra ennek az életnek gazdagsága, szépsége, milyen küzdelmek- BM K ben született, ezt ha el is mondjak nem érzékelik elég pontosan. j^S H ■
