Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1961-01-20
KB aH K H gg&mbffHi gz nem érd a BiojeMiQazMlyharcot, nem érti, hogy nekünk azért kell tanulmányozni Mm ^-.értelmiség mttltját. arculatának összetevőit, hogy ^megtaláljuk azokat a módszereket, amelyet^ BH kel 9.l^egjUistiŐJLvele a kapcsolatunkat. szövetségünket,Jiogy eavben segítsünk neki megazaba- HH iyJO-i a múlt terheitől, umoly még a vállait nyomja. HH S fordítva: aki «sak_azt_.lm<u_jiOgy. a__3ZQcializmus épitesőben szükség van a munkásosztály és. értelmiség szövetségére, de nem voszi észre, hogy ez a szövetség arra szolgál, hogy agy tnfilödjqnk együtt az_ értelmiséggel, hogy szocialistává neveljük, az nem 4ríj n H| tartalmát, lényegét. Az a fejlődés, amit az értelmiség megtett, még nem elégséges egy részűknél. A revizionista ideológia a burzsoá szokások még hatnak náluk. Ezek ellen fel kell H lépni. Csuk a náluk meglévő helytelen jobboldali és dogmatikus nézetek, hatások elleni harc-HH han lehet elérni, hogy az értelmiség teljes erejével vegyen részt a szocializmus építésében. HH| A szövetség: az osztályharc -nem osztálybóke. Természetesen mikor burzsoá nézeteik, szo|g|g| ^ kásáik helytelen politikai elképzeléseik ellen harcolunk, akkor mint a szövetséges nézetei, ||||B szokásai ellen lépüii fel, s ez határozza meg harcunk formáját, eszközét. E harc nélkül, a ■HH |H| hejyes. miden vívott harc nélkül az értelmiség egy részével való ellentétünk nem oldód hat HMj |||1| 'Ü(*m.JUtiaggjnJsztjkiis_el|entmQndás sá__yá jjhaj., Természetesen a köztük lóvó tudatos ellen-HH Ség ellen más eszközzel lépünk fel: Népköztársaságunk törvényei alapján járunk el. ^^^H mm ÉpiMliLiL^ért_az.gJs, ak|k a^deiiolséggel vnló ö'zövetség szilárdabbá tételét a helyes értelem^HH ii.Mi vett o s ztá lyjj arg_pél kkil t uf jjá.k jnfigxallÜÜt! iatón. a k, azok a szövetség opportunista értelmezéa'í'í5. ■ HmK "ével ...lemondanak a munkásosztály v zető szerepéről, ezzel arról isf liogy az értelmiség m MBI ^m ^^b ^H 0^ A városi kispolgárság kérdése B| a réteg, számát tekintve, az összlakossághoz mérten kicsi. Nagyobbik része kisiparos, j^^^H ^H kisebbik része kiskereskedő. A városi kispolgárság a kapitalizmusban egzisztenciális helyzetét tekintve u burzsoázia és a ^^^H ^H munkásosztály közölt >411. Ugyanakkor a tőke centralizáció és koncentráció következtében ^H erősen differenciált is. Ez az oka, hogy hol semleges, hol ellenséges, hol támogatólag lép ^^^H ^H híl a munkásosztály harcával szemben, politikailag, anyagilag támogatja ogy-egy megmozdu^H Politikai arculatát tekintve nagy vonásokban a következőket lehet mondani: HH Tőkcell.enes .ált.a!ában..anilkiil, hogy anükapitalizmusa következetes, harcos antikapitallzmug ^HHj ^H hinne*. A társadalmi bajoktól szabadulni akar, főleg attól, hogy a proletariátus soraiba süly^H^H ^Hj lyedjen le, de úgy, hogy a kapitalizmus azért fentmaradjon. A kapitalizmusból általában csak ^^^H l|lusitju_e|, nmi_öt._J?l'öJ.elArf4..sJilJyeszjheti,_s _fi)nniurlj.a. bejöle mindazt, ami kistulajdonos 'élét biztosíthatja, Jiljenté]e..ian_a JlLüjaiásosztálJyaL is,, mert .nenLJL társadalom gazdasági é« H|| HH P-ölili.kjy_AtxukIiirájáI akarja gyökeresen átalakítani, nem a kapitalizmust akarja felszámolni, HHH
