Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1961-01-20
mm H H' csak a kapitalizmus ‘vadhajtásait* akarja eltüntetni. Ezzel magyarázható többek kozott, hogy jflH a kispolgárság egy jelentős része a felszabadulás után nálunk a földreformmal, az államosító- | ■ sokkal szemben nem lépett fel, a erősen kivette részét az újjáépítésből. I Be.JL_k.aEit. diz.m u§b an_ nxut_atka2.ó. . JípjLtikoj^JársadujrnL yájságok idején_o_kisiJoJ^ársá^xíLjelltDJ?iő_ ■ a Járgad ajombun„e{fogiait__Iielyi6etéfeáíLkö3t®tks£él®Si—9—XM.«zélyQ®—holiizoliőJ—stató—lélslfilll—Afi— ^^H ■ g bizonytalanságtól való reazketés. Ez az oka, hogy bizonyos időszakokban megerősödi|| „ok köztük az'acnrchista tendenciák, s hogy jelentős Részük a fasizmus bázisává válhat, mint ||b Németországban, vagy Magyarországon vált. Ez az oka tétovázásának, ingadozásának is, hogy hol a proletariátussal megy a forradalomba, de ‘holnap - mint Lenin megjegyzi - visszaretten ■ a forradalom nehézségeitől, a munkások legelső vereségére - vagy csak fólvereségóre is pánikflBEH ^B ba esik - idegeskedik, kapkod, siránkozik, az egyik táborból a másikba futkos...* ^^H Ipp A proletárdiktatúra időszakában, a szocializmus ulapjui megteremtése időszakában a kispolgár- ^ ■ stig magatartását különösen két körülmény befolyásolja. MindénekglótL Jiz,_. mén nyire szilárd a IK PJöletaxiá.tM_ilí!l^?lL^_iHlbk«ll_IirÖJB_JLJ^lM8.^PMMI4L-§zöyeL8ég.. Ettől-függően, a proletariátus H0| ■ tartalékát jelentheti, s fejlődése abban az Irányban halad, hogy kispolgári egzisztenciáj’e helyett 9H| uj, szocialista életformát válasszon. Ebből következett nálunk, hogy egy része a szociolisla ke^B reskedelembe, üzemekbe, KTSz-be lépett. De ebből következeit az is, hogy 1956-ban jelentős mm részük az ellenforradalom tartalékává vált, 1957-58-ban viszont a gazdasági viszonyok konszo- SBH Ml liddáéában tevékenyen részt vett. B A. másik körülmény, hogy a_yel4k_szembejL alknhnazoü osztájyliaro. formújj^s^közei mint,nem H| J§§ ellenséges .reggel szembeni formák eszközök-e; és a JLzámJra„t^^ BH van-e B Tehát a városL.kispolgársággal yivoJL,oszjályjLarc,, tarfalmaL..ejiyAlt|feüködin tár?ada|mUfík ESMk.-_. BH B sédjeinek kiejégilósében,. s egyben jJolitikuj, eszmei, .pedagótfMJMro JtolftlaB-JtAMÍgikt H^| málnáik ellen, hogy a .szacjalizmus vágányára .vezessük őket, s.jadminlsj2ÍraJíyJlMC. JLPeÍ_ui4fitéfi. ^||| B tevékeny ség ük.ej.lep^ A velük való ellentmondás elsősorban és döntően népen belüli ellentmondás, s igy az osztályharc eszközeit is ez határozza meg, B A magyar kispolgárság politikai útja közismert. Történelmi múltja és jövője is világos. Törté^^H nelmilog átmeneti réteg. De szooiulista életformája még csak kialakulóban van. Ez a folyamat, a B kispolgárság mint olyan megszűnése lassú folyamat, melyet nem lehet elnyomással, rendelkezésekkel adminisztrative megoldini, j^^^B Nőm igaz az az állítás, amely párttagságunk és a párton kívüliek egy részének a következtéié^^H B 8B, hogy a kispolgárság általában reakciós állásfoglalásu. A magyarországi városi kispolgárság játszott történelmünkben reakciós szerepet, s játszott történelmünk egyes periódusain pozitív
