Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1961-01-20
■ ■ 8ZÖvel>ség tartalma: a szoelalLta tulajdon megteremtésének és megszilárdításának jellegzetes-H, 8é válása a mezőgazdaságban is időszerűtlen célkitűzés lett volna, |HHS ^W A kibontakozott folyamat politikai következményét, hogy a?-JÜflLiát-ééJeknJggt esztendőből) ■ a_jnynM.s-^ACMzt^löyetséji. szilárdabb left, a budapesti párttagság és párton kívüliek többsége |HH ■ világosan látja. Ezért tartotta helyesnek és szükségesnek a szocialista átszervezés jelenlegi ütemét, a szövetkezetek szilárdítására tett erőfeszítéseket. Emellett figyelembe veszi a fejlődé.sből adódó nehézségeket is s ennek megoldását mindenekelőtt a patronázsmozgalom kiszélesedósón keresztül igyekszik segíteni, ■ Ikyanakkor aggodalom is mutatkozik, elsősorban a párttatig részénél, a párt parasztpoli-Wm fikájával kapcsolatban. Ez az aggodalom nem amiatt van, mintha pártunk az 1950-56 közötti H H H időszakhoz hasonló szektás hibákat követne el. Ekkor - mint ismeretes - a Magyar Dolgozók ÉS Pártja vezetésében eluralkodott személyi kultusz egyik következménye a lenini elvek megsér- K^|| ■ lése volt a parasztpolitfkában. így a parasztpolitika ekkor eltorzult. Az osztályharc szükség-BB SZHrÜH[1 éleződik a szocializmus viszonyai között - elve alapján, az osztályharc olyan eszkö|jii| zei kerüllek előtérbe, amely idegen a leninizmustól. Ennek következtében nemcsak a közép- H j ■ parasztsággal, de a szegény parasztság jelentős részével is, különböző kérdésekben növoke- BB| |H t[ett az ellentét. Az önkéntesség lenini elvének megsértéséből - melynek elvi alapja abban |iB|S WM vült, Il0gy csak célként és nem célként és eszközként leklniették a szocialista tulajdon ki■■ alakítását a mezőgazdaságban - következett, hogy nem vették figyelembe, hogy a termelószö- 9BB vetkezeti mozgalom kiszélesítéséhez megért*-* a feltételek, vagy sem. Mindennek, a_löveD mm kezménye; hogy, a műn kas-paraszt szövetség.„ sziláHuJása helyett, mely a szocializmus. ÓPM: 1BB| H a{n»lt egyik alapvető törvénye, annak gyopgiijlseJ^üLetkezst.Lbo.. ^^B ^B A párttagság egy része most azért aggódik, hogy Mm jejemt-.e,ií^ # kujákokkal szemben alkalmazott jelenlegi politikánk, hogy most nem fordity i,jobbrél.tor/itjuL ■■ WM el 'a lenini elveket, nem jelenti-e ez_q_ probléma a MliUiárjnas Jelszó iqladé^t?. H Mi a helyzet a valóságban, van-e ok az aggodalomra? Eltorzitjuk-e jobbról a lenini elveket, ^^W feladjuk-e osztály harcot’ Kétségtelen és ezt nem lehet és nem is kell tagadni, hogy a között a politika kozott, amely H révén a Szovjetunióban az egységes paraszti osztály kialakult és a mi politikánk között nem H mi„den vonás egyezik meg, bizonyos különbség található. Ez a különbség: hogy a volt kulák, H nem mini a burzsoázia falusi része, nem mint réteg, hanem mint a volt kizsákmányoló osztály egy tagjQ - amennyiben a falu parasztjai beleegyeznek - beléphet a tsz-be. ^B Ismeretes, hogy Lenin a parasztság egyes rétegeinek a szerepét a szocializmus építésében WWW másképp határozta meg, mint Engels »A parasztként Franciaországban és Németországban* BB ■I cimii müvében, Lenin a konkrét történelmi körülményeket elemezve - az! az alapvető marxis- OH| |jl|l| ta „lódszeri aE;alma/.vu - jutott el következtetéseihez. E következtetés gyakorlati mogvalósitá- H l ^^m ___________■
