Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1961-01-20
n HH Be - - HB ;,V:‘ sa nélkül a szocializmus alapjainak lerakása, a szocializmus felépítése nem mehetett volna HP végbe a Szovjetunióban. A kulók kérdés szovjetunióbeli megoldása szükségszerű volt, az ősz^B tályharc akkori körülményeiből következett. H De u kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet egy egész történelmi szakaszt lesz szűk-H sógessé. Ennek a történelmi szakasznak az a sajátossága, hogy a szocializmus felépítése, az K egyes országokban különböző módon, az adott történelmi körülményektől - a külső és belső ^^^B . ' * körülményektől - függően megy végbe, amely az állulános törvényszerűségek mellett bizonyos '-'.'HÍ ' v ■ speciális mozzanatokat, jegyeket is magán visel. Ez a történelmi szituáció u szövetségi poli^B tika kialakításánál nem hanyagolható el. A marxizmus-leninizmus nem dogma, nem liolt betű, hanem vezérfonal a cselekvéshez. Ez pellilll dig azt jelenti - kérdésfeltevésiink szempontjából vizsgálva az adott problémát, - hogy o minden-BBI ^ kori történelmi körülményeket kell figyelembe venni, s nem általában, hanem konkrétan kell jfiwHfl jJlilÉ meghatározni, hogy kikkel lehet egrütt menni, miben lehet együtt menni, vagy kik ellen kell fellépni, s milyen módszert lehet és kell alkalmazni a szocializmus építésének bizonyos szakaszéjajai Nem jelenthet vitaproblémát az a megállapítás, hogy nálunk a munkás-paraszt demokratikus dik- BBB tatura időszakában hibát, u murxizmus-leninizmusról való letérést jelentett volna, ha a szocia- BBS lista forradalomba való átnövésért folyó harcot az egész parasztság megnyerésén keresztül BHB ■B akartuk volna megvívni. Hibaként értékelhetnénk viszont azt is, hu nem vettük volna figyelembe H azt a tényt, hogy a szocialista forradalom megérlelődési időszakában - épp emiatt, hogy az ^^^B osztályerőviszonyok eltolódása következtében nálunk nem kellett arra az útra, a fegyveres ut ^^B ra lépni, mint 1917-ben a Bolsevik Pártnak - nekünk olyan lehetőségeink is voltak, hogy a jflflB Wm Q középparasztságot ne csak semlegesítsük, hanem egy jelentős részét már ekkor magunk mellé ^B js állítsuk, nem használtuk volna fel. ;^B^H BB| Nyilvánvaló, 1945-ben, vagy 1948-ban még hibát jelentett volna a szocialista forradalomba való ^^B |H átmenet egyik lehetőségeként olyan szövetségi politikát meghirdetni a népi demokratikus orszá- ^^B ^^B gokban, mint amelyet a kommunista pártok moszkvai értekezlete meghirdetett a kapitalista or^^^B ^B szágok egynémelyikében a nemzetközi és a belső feltételek változása következményeként. De ^^^B M a. moszkvai értekezlet idején ezt a körülményt fel nem ismerni lett volna már hibu. Megjegyez-H zük, hogy ilyen esetben is a szélesebb szövetségi politika nem jelenti az alapvető szövetség ^^B ^B háttérbe korülését a kommunista pártok politikájában. ^^^B ^B Nagyjából liasonló a helyzet a 'lenini hármas jelszóéval jelenleg hazánkban is, Lenin n szov- B^B H jet viszonyok, s általában nz európai viszonyok konkrét elemzése ulapján határozta meg u B^^| ^B munkásosztály és az egyes paraszti rétegek egymáshoz való kapcsolatát a szocialista építés ^^B ^B időszakában. De az azólu eltelt 40 esztendő óriási változásokat eredményezett a világ urculaj^^B ^B tóban. A proletárosztályharc eszközeit tekintve, az egyes országokban más történelmi tényező^^B ^B két lehet és kell is figyelembe venni, mint umilyent lehetett és kellett, amikor a Szovjetunióban ^^B
