Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1961-01-20
■B ni -7 ■ |B HH A szocializmus áuiiése megköveteli. hogy a munkás-paraszt szövetséget kis/.élesítsék, a .műn.DH B kés-paraszt szövetség s/.llárdsága^ a.j8Z^oiu|jzwiujL_^íi/jnéjéii_e.k a Jtatá_sa lelit;tő/ó is teszi.ezj> amellyel « ves|Hitréeió lehetősége le a semmibe vész. A lehetséges szövetségesekért való harc 9HH Hj a proletariátus osztülyharoának része. Aki a munkás-paraszt szövetség kiszélesitósét a szocializmus építése időszakában az osztály- 1111 harc feladásaként értékeli, az nem érti a proletárosztályharc dialektikáját, az nem érti a proleflHH §||f tárosztály harc lényegét, az nem érti, hogy a munkásosztály feladata nemcsak önmagának a felszabadítása, mm Tehát, amikor a proletariátus hatalmon van, a proletariátus osztályharcához akkor is hozzátar- 9H HRt tozik, lényeges összetevője a szövetség megteremtése, de__cóJii jnár_a .szocjaj|zjnus..ala^ai_-_ JaHnj ■Hl nak S Jerakása, a szocializmus felépítése, A proletárforradalom egyik lényeges különbsége a AH polgári forradalommal szemben éppen az, hogy a szocialista forradalom győzelme, a hatalom ■B £ megragadása után, a szövetségesek nem fordulnak el a munkásosztálytól, ellenkezőleg az alapvető szövetség kiszélesedik. ^^^B BBH A proletariátus részéről nemcsak azoknak a szövetségeseknek a megnyerése jelent osztály- UH B harcot, akiket a tőke ellen, a tőkés rendszer megdöntésére vezet, sorakoztat maga mögé, ha-B nem amikor a szocializmus építésébe vonja be őket, más olyun rétegekkel együtt, amelyek a proletárforradalomban nem vettek részt, Természetesen ez a harc más jellegű, mások az eszközei, mint a volt uralkodó osztályok elleni har inak, nem antagonisztikus ellentmondásokat kell megoldani, hanem ingadozásaik ellen BH kell fellépni, nevelni kell, érdekeik felismeréséhez kell elvezetni őket. Ez pedig hosszadalmas j^^B |B nevelő, szervezőmunkát jelent, amely az osztályharccal egyenlő. ^^^B B ^ A nroletarlátua osztálvharcának mások az eszközei az .ejl^8ÍMe{_^^mi>jeiii « mások__u 8ZÖ;■I vetséaesekkel szemben. *Az osztályok megszüntetése - mutat rá Lenin - nemcsak azt jelen-B ti, hogy elkergetjük a földbirtokosokat, meg a tőkéseket.,, jelenti azt is, hogy felszámoljuk a ■ff kistermelőket, márpedig a klsárutermelőket nem lehet elkergetni, aem Jöhet, elnyomni, ezekkel HH ^^B össze kell férni, ezeket csak igen hosszadalmas, igen lassú, óvatos szervezőmunkával lehet ^^ff (ÓH kell) átformálni, átnevelni-. (Lenin Miivel 31, kötet. Szikra 1951. 30. old.) yjLfcajL«z_ftJ&lX: ^^ff zhí, ugyanez az álláspont a más lehetséges szövetségesekkel szemben is. Mit nem vesz figyelembe a második általánosítás? Mindenekelőtt azt, hogy a szövetségnolltika a proletariátus os?.tályhürcán.ük..rés^eJ..hogy .^tjzöz ■ vetségesek megnyerésére tett erőfeszítések a proletariátus részéről nem azért törté) tik, hpgy_a |^^B proletariátusnál^ szövetségesei legyenek általában, hanem kon kiét _cél ..elérésére legyenek„8zö^ |Bff ^^B vetségesel: a szocializmus megteremtésére. (Most eltekintünk a proletárdiktatúrát megelőző ^ffff ^ff olyun forradalmi célkitűzésektől, mint a munkás-paraszt demokratikus diktatúra, stb.) A prole^ff túrié tus diktatúrája osztályharc kérdése, amely a tőke elleni harcban a iőke megdöntésének a j^^ff
