Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1961-01-20
bbi ^^^bh H H gB i §■ BB E célok megvalósítása pártunk Központi Bizottsága áltul Irányított kótfrontos harcon keresztül , érvényesül. Ebben a harcban párttagságunk, népünk döntő többsége összeforrott, felsorakozott HH a Központi Bizottság mögé, mert népünk érdekét fejezte ki, mert az élet, a gyakorlat vitat-BH hatatlanná tette a. politikai irányelvek helyességét, marxista-leninista váltál. B^Hj Az is kólán kívüli pártoktatásbun az MSzMP VII. kongresszusa tárgyalásánál Budapesten is a |B résztvevők döntő többsége hitet tett az irányelvek támogatása és megvalósítása mellett, Ugyan - BBS akkor megállapitliató, hogy vannak olyan jelenségek a budapesti pártszervezetekben és pártonkívülieknél - ezt tapasztaltuk a viták alkalmával melyek uzt mutatják, hogy a párttagság és Z:' a párton kívüliek egy része nem érti, vagy nem helyesen értelmezi szövetségi politikánk egyes tW-'íf-íelveit, s olyan következtetést vonnak le, hogy pártunk szövetségi politikájában liberális, opporllBlll ■■ tunista, illetve szektás elemek is találhatók, Mm Az alábbiakban szeretnénk néhány ilyen jellegű megállapításra felhívni a figyelmet, s ezen meg|BB IBI állapítások helytelenségére, antimarxista voltára kitérni. ■ • B ^B Osztályharc és szövetségi politika gjggH »Közismert tény - irjn Lenin - hogy valamely adott társadalom egyes tagjainak törekvései HHHj BB keresztezik más tagjainak a törekvéseit, hogy a társadalmi élet tele van ellentmondásokkal, SHflj B hogy a történelem népek és társadalmak egymás elleni harcáról, a népeken és társadalmakon 9HBB ■I belül dúló harcokról beszél, s azonkiyül a forradalom és a reakció, a béke ás a háborúk, a ^^^B taspedós és a gyors haladás, vagy hanyutlás időszakainak a változásait is mutatja. A marxiz^^^B |B mus adta kezünkbe azt a vezérfonalat, amelynek segítségével törvényszerűségeket fedezünk ^B fel ebben a látszólagos labirintusban és összevisszaságban. Ez a vezérfonal az osztályharc ^^^B ^^B elmélete11. (Lenin: Marx Károly. Szikra 1933, 22. old.) Az osztályharc elméletének felfedezé^^^B ^B són keresztiil jutott el Marx ahhoz a rendkívül fontos alapvető megállapításhoz: fl^^B ^^m 1.) -hogy az osziályok létezése csak a termelés fejlődésének meghatározott történelmi szaka^BH szálhoz van kötve; |^HB ^B 2.) hogy az osztályharc szükségszerűen a proletqriátus diktatúrájához yyzet: j^^B BB 3.) hogy maga ez .a.diktatúra.cLsak..áJntep.*l valamennyi osztály megszüntetéséhez és az BB|| osztálynélküli társadalomhoz (Marx levele Weydemeyerhez. Marx-Engels válogatott leve^^^B ^Bj lek. Szikra 1900. 73 old.) ■B Ugyanakkor a marxizmus klasszikusai nemcsak uzt rögzítették, hogy a kapitalista társadalmat ^B - belső ellentmondásai következtében - szükségszerűen a szooializmusnak kell felváltania, hanem megmutatták azokat az utakat, módokat, eszközöket Is, ahogyan a proletariátus diklaturá^^^B |B ja, a szocializmus felépítése megvalósulhat, ^B Pártpropugnndánk és pártszervezeteink mindennapi politikai tevékenységükben nem kis időt és erőt fordilottak arra, hogy megértessék párttagságunkkal és a párton kívüliekkel; a proletariátus ^B H
