Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.26.a/3)
1961-01-20
10§p - 5 - lTM ■ osztály harca, a proletariátus diktatúrája feltételezi, szükségessé teszi azoknak a szövetségesek- ^^9 ■ „ok a megnyerését, és vezetését, akiknek érdeke a proletariátussal való együttmenetelés. 9« BR Lenin szavaival: ’A proletariátusnak, mint a modern társadalom egyetlen végig forradalmi ősztáljának az a hivatása, hogy vezető, hegemén legyen az egész nép harcában a teljes demokra- $038 K ykus forradalomért, az összes dolgozók és kizsákmányoltak harcában az elnyomók és kizsákmányolólc ellen. A proletariátus csak annyiban forradalmi, amennyiben megérti és érvényre jut^B tafja a hegemóniának ezt az eszméjét-. (Lenin: Marx Engels, marxizmus. Szikra 1949. 246 old.) ^^9 Mégis úgy tűnik, hogy i)árttagság:unk Js._a..párlonk|yiiliek egy része nem ..értette^nieg^liogy„JL ^^9 Wm proletariátus osztály!!arca és a különböző rétegek .megnyerése a forradalmi. fpteiaL.MIönfeözá ^^9 Wm periódusain. ne.m két. dolog, ószövetségi politika .része a proletariátus .os/.lályb ircának,. Tejmfc ^^9 Wm szelesen a proletarjátus psztályharea szélesebb,, több mint a. szövetségesek felzarkózlatása, ^H9 szövetség egyes. .rétege kot. Je kint ve változik . a hatalomért való harcban Jiata.lpm .megiogaj^^9 ■B ^ dósa után. Sőt a nemzetközi.és belső körülmények változása következtében jelenleg, egyes HH Wm W országokban már a prolelárdiktaturáérl való harc időszakában, k.szclesedj.et u_ munkásosztály. HM ^^^B és a szegény parasztság ^szövetséggé A proletárosztályhurc és a szövetségi politika kettéválasztása, tehát vagy osztályharo vágj jgg szövetségi politika, valamint annak meg nem értése, hogy a szocializmus építésének szakaszá- 99 WM bán nálunk és másutt szükségszerűen szélesedni kell a szövetségnek; illetve más oldalról, 99 9B: annak „ meg nem értése, hogy a szövetség nem jelenthet osztálybékét, a VII. kongresszuson 99 H meghirdetett szövetségpolitikával kapcsolatosan két helytelen általánosításhoz vezetett el. ^^9 Az. első általánosítás körülbelül u következőképpen fogalmazható meg: pártunk mivel.a..munkásparaszt szövetséget ..inas. rétege k megnyerésével is kiszélesíti, az osztály:.arc feladasáLie- ^^9 ^9 jf$ l|J-LV-'d-l-A-1! lényegében osztály békét Jiifdgk^^^3 Wm A második általánosítás körülbelül Így hangzik: Nem lehet egyszerre szövetségi .politika ós_ |^9 Ml osztály harc. A szövetségesekre, szükség yan, az osztályban szövetségeseket eljdejejiJti, 99 Kétségtelen mindkét következtetés antimarxista-antileninista, szemléletmódja metafizikus. ^■8 Mit nem vesz figyelembe az első általánositás? Mindenekelőtt azt, hogy a_prpiela.riá.tjs^oszt.ály|..a.rcánnk_u lényege, a .proletá.rdiktaiiirn...«i«gtejenA. ^^B (és,; é« .szilárdítás., nem egy. absztrakt..társadalomban, hanem egy tényleges, valóságos társa^^0 c| aló mb un megy végbe. .Ebben _a...tú rs ad adom bún ..konkrét. os ztá Ive r.u k mii. ködnek.. B00 ^^^3 A két fő osztály a kapitalista társadalomban: a munkásosztály és a tőkésosztály. De emellett ^^9 még vannak, léteznek olyan osztályerők, melyeknek politikai hovatartozása lényeges, alapvető 99 WM a kapitalizmus fennmaradása, illetve a proletárdiktatúra megteremtése szempontjából. A kapl^9 B9I| tulizmus szükségszerű felbomlásából nem következik annak automatikus összeomlása. A kupi- 0R ■ 3 -3 '
