Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.26.a/1)
1985-02-23
^B méletnek a napi gyakorlattal történő szembesítése során sokszor élesen fogalma^B zódnak meg vélemények, ezek mögött azonban minden esetben a szocializmus a^lUlC!(^ munkában különösen fontos szerepe van a szóbeli agitáció egyéni ^B elért eredményeinek féltése és a gazdagításuk iránti igény húzódik meg. formáinak. A kommunisták többsége igyekszik megfelelően képviselni, értelmezni ^B a párt politikáját, mozgósítani azok végrehajtására. Azonban sok felvetett kérdés^^B A kommunisták kö-öct is érezteti hatását az értékekről, értékvesztésről folyó vita rc ncm kaPnak va*aszt* cbbö* eredően esetenként nagy a bizonytalanság. Közöttük megtalálhatók olyan nézetek, amelyek életünk nemkívánatos jelensz . ... , , ^^B ^BB gettói feltik a szocialista értékrendet, a munka tiszteletét, a munkahelyi közössé * A vitakorok, a partnapok, aktívak is jól szolgáljak a tisztségviselők tájékoztatását ^^^B B geket A rend. a fegyelem, a szigorodó gazdálkodási körülmények a’ munkáid' az id<iszerű kérdésekről. Kedvező fogadtatásra találtak a kiscsoportos, illetve a ré-Hl jobb kihasználásának követelménye az emberek egy részének gondolkodásában egenként szervezett pártnapok. A pártszervezetek többségében rendszeresen műj^^B ^B úgy jelenik meg. hogy mindent a gazdasági szempontok határoznak meg Háttéri k!’dik P°litikai vitakör- bar ennek jelentősége, a résztvevők száma az elmúlt más^^B szorul az ideológiai és politikai munka. ^1 évben csökkent. Helyét egyre inkább az előadásos propaganda bevezetett fór^B mai, illetve a tömegpolitikai oktatás napi politikai kérdésekkel foglalkozó szenti■ * S2.el« kocú vita bontakozott ki a gazdasági munkaközösségekről, a kisvállalkozá- "i,n"mni ro,t,k bc^B sókról, a magánkereskedelemről, az ezekben dolgozók jövedelméről. A ténylegesen » , l • , ......... ^^B ^B íetrejott jelentős jövedelemkülönbségek az üzemekben feszültséget okoznak A P" , /' mc«szcrvczc ck szervezet, elcte, az üzem. demokrac.a közvetlen is ^B munkaközösségeken kívül maradók úgy érzik, hogy munkáink képviseleti fórumai is eszközei a szóbél, ag.tacionak. A fórumok funkcióját, sze^B ‘ 1 kelodott. repét erősítené, ha több, az embereket az adott helyen leginkább foglalkoztató ^B A nniíi-iir-, kérdéseket nagyobb arámban tárgyalnának. \ v k hh " t 'ianak kérdéseiben, a hogyanban mutatkozik elsősorban vita. han foJvilc F? Lm tiviV,n nCm 3 Pd r fb)r 11 n'a m >t a gg>' í í 1 é s e l< e n, a pártmozgaloni- Az írásos és szemléltető agitáció tartalmasabb lett. formái és módszerei gazdagod- B an •‘L EZ ncm SeSltl 32 CSZIT|e.-politika.-cselekvési egység erősítését. tak. A szemléltetésben is előtérbe került a vállalatok és intézmények életének és ^^B Az ideolópia! mnnUkTM . re .• . . , munkájának sokrétűbb bemutatása, a fontos események ismertetése, a jól dolgozó ^B nagyobb igénvesséeer és 07 ríffSZ ^ atu ^°n<Í0!Ci íCSZU tS^8Pk ‘’idokolttá teszik a kollektívák, munkások és alkalmazottak népszerűsítése. A vállalati pártszervek H védelmében ríméi#** 1 i e?Zlv erősítését a marxizmus terjesztésében és megfelelő szcmélvi és tárgyi feltételeket hoztak létre írásos és szemléltető agitá^B védelmében, az elmélet tanulmányozásában, az ideológiai munka egészében. dójuk fejlesztésére. |^B és minden^kommuni ainA^F. * ^e!.e*őss^8e_a_pártszervezeteknek, a vezetőknek Az agitációs munkának hatékony eszközei az üzemi lapok. Az üzemi lapok igyefl^^B s;i„ pon(-os objektív V ‘ ;'/zc felerősödött az igény a társadalmi való- kéznek bemutatni a munkások és alkalmazottak életét és tevékenységét. Rend sze^^^B ■I alapozott és ín) az etedmenyek ismertetésére, az elméletileg meg- 'csen hírt adnak a párt és társadalmi szervezetek munkájáról, a helyi kezdeménye ^^^B B 1 ' CS 101 cl0Ktsz,tctt döntésekre es konkrét intézkedésekre. zésekről. Kiemelten foglalkoznak a gazdaságpolitikai, termelési és gazdálkodási ^^B ^B A kát n' ti ‘ tt • kérdésekkel. Segítik megértetni és elfogadtatni azokat a változásokat, amelyek a ^B aeitán u '"'f tSÜg “ j számolásiidőszakban a XII. kongresszus, a pártértekezlet kcrület üzemeiben bekövetkeztek. Esetenként gondot okoz, hogy a valóságot le^|^B ^B r t mnnkáról szóló állásfoglalásaival összhangban meghald- egyszerűsítve és egyoldalúan, a hibákat és a hiányosságokat felnagyítva foglalkoz B "T p“pngSrSS ía‘''“T A PárlbÍMts''«»k -&W «* ka,”bM k“JÍ>Ak'' ^B ■ “ «**» oroor résztcriilctcnek hcIvTetc^nT -ÜE5 ÍT?* ***** »/»»*« « l.ijékntatj, MM K-mlmre <1 B társadalmi kérdéseket. Megállapításaikkal aiánlásaikL-á .m'f.üíT° ^az asaf!l ps szervek határozatainak. A párttagok és párfonkívülick a korábbihoz viszonyítva B ^ok cs pártalapszervezetek munkáját. g. e e a part izottsa erélyesebben teszik szóvá a helyi és országos szinten egyaránt tapasztalható fogva^B . . . ■ tékosságokat, a döntésre érett kérdések halogatását, a tájékoztatás hiányát. A dől‘ pártbizottságok a pártszervezetekkel eeviitr mm. i . f , gőzök hangulatának, és véleményének alakulásában politikánkat elutasító ellenzék B rMk éS PrT8andÍ8ták Politikai és szakma sme?etdni fordltottak az befolyása nem tapasztalható. ^B tesére. A folyamatos képzés erednie k - -?, t k szlPtcn tartására, bóví^^B felkészült:, pedagógiai ismereteik, gyakorlatuk Politikailag, szakmailag Az információgyűjtés módszerei beváltak. A választott testületi tagok, a gazdasági ^^B 0 c5 mupkájuk színvonalas végzésére. Egv kisehb arífsu képessé teszi vezetők személyes részvétele az információ gyűjtésében, a dolgozók tájékoztatásá^^B gyemet ismeretei megújítására, nem eléggé táiéknzn^ U nzon an nem fordít fi- bán egyaránt szolgálják a párttestületek és a dolgozók véleménycseréjét, hozzája-B galn. a társadalmi fejlődés, a politikai Skí^S'b kérdTseirí mCgMMen '"laak « munkahelyi demokrácia fejlesztéséhez. B Az aSÍtációs munkában sajátos eszközeikkel ( A Partb'zottsaS(,k és pártszervezetek rendszeresen elemzik a közhangulat allapo-B a különböző társadalmi és tömegszervezer .i-0*'r°S ,vjxcrcP^t_.töltenc^k be a KISZ tát, reagálnak a közvéleményt foglalkoztató kérdésekre, több esetben intézkedése^B bo8.V a dolgozók körében fokozórlnu t, iVi-jPVe^kenységük hozzájárult ahhoz, két kezdeményeznek a problémák megszüntetésére. B mi életünk kérdései iránt, és CCTotértéfJ ^,odí*.,pol,tikai'. gazdasági, társadal^^B szítések eredményeként az aeitír'ó f ”an- ° ltlka alapkérdéseiben. Az crőfe- A politikai információs és tájékoztató munkában a pozitív elemek mellett számos B ‘ Cl° ornlai es niódszerci tovább gazdagodtak. területen gondok és problémák is tapasztalhatok. A dolgozók egy része a gyors B 7
