Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.25.a/4)
1966-02-15
Az árat - a pénz egyénért éket - itt is esak a keredotkinálat szabhatja meg. Jelenleg a kutatóintézetek állami dotációval dolgoznak, nagyjából függetlenül attól, hogy eredményeik valóban milyen népgazdasági hasznot jelentenek. Kétségtelen, hogy az alap- ée az azzal határos alkalmazott kutatást továbbra is dotálni kell, de az alkalmazott én különösen az iparban alkalmazott kutatás értékesítését | piacszerüen kell megszervezni. Ennek azonban két fő-akadálya van! Egyik az, hogy a vállalat, annak vezetője és kollektívája a távlatra szőlő műszaki fejlesztésben alig, vagy peálg semmilyen mértékben ninos ösztönözve. A vezetők tervezett időszakos megbízása ezt mégjobban ki fogja élezni /lásd 18.oldal l.bek./. Mert ki van ma ösztönözve abban, hogy az adott tárgyévi jövedelmezőségen tulmenőleg a vállalat hogyan fog mondjuk 10 év múlva dolgozni? A tőkés - legyen az személyes tulajdonkaposolatban, vagy részvénykaposolatban - a maximális profit érdek miatt távlatilag is érdekelt /öröklés, stb./. Itt persze az őáltala alkalmazott igazgató, főmérnök, stb. is ebbon az irányban van ösztönözve. Nálunk ilyen érdekeltség, ill. ösztönzés inkább az adott tárgyévben az eszközök legteljesebb kihasználására irányul Airablás/. Ez viszont távolról sem egyenlő az eszközök optimális kihasználásával. Konkrét példa: egy uj teohnolégla átvétele, vagy osak egy gépátrendezós az adott időszakban csak problémákat, sőt ennek az időszaknak a gazdasági mutatói visszaesését okozhatja, amibe bele is lehet bukni. Ugyanekkor ez az intézkedés távlati szempontból, mondjuk 5-10 évre nagymértékben növelné a népgazdasági eredményt. Ehhez a kérdéshez járul még egész ösztönzési rendszerünk - ujitás, szabadalomrendszer - okozta következő jelenség: Ma a termelői apparátusokban dolgozók egyéni szempontból sokkal inkább abban az irányban vannak ösztönözve, hogy valami újat maguk "bütyköljenek" ki, mint abban, hogy az esetleg meglévő kész újat átvegyék és adaptálják pl. kutatóintézetektől, vagy más vállalattól, intézménytől. Ez a jelenség azonban megvan a kutatóintézeteken belül is. Ez onnan ered* hogy az . . r ' i
