Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.25.a/4)
1966-02-15
r ... n ujltád, vagy pláne szabadalmi dijak sokszorosai annak, amit a vállalat, intézmény általános nagyvonalú műszaki fejlődésének eredményéből jutható egyéni jövedelememelkedés kitehet. Ne essék félreértés, nem az ujitások, vagy szabadalmi dijak ellen beszélek, vagy azok korlátozását szándékozom itt javasolni, de az egész ösztönzési rendszer olyan szabályozására gondolok, hogy kész, uj műszaki eredmények bátor és önzetlenséget kívánó, nagy hatásfokú alkalmazását ne nyomják el gyakran a sokkal rosszabb hatásfokkal készülő és alkalmazható, minden áron való újítások. Volt egy időszakunk, az ötvenes években, amikor az egész műszaki fejlesztést mint egy nagy sztahanovista és ujitó mozgalommal elintézhető kérdésnek tartották. Ezen természetesen ma már túlvagyunk. Az újítás Igenis fontos. Területe és oélja elsősorban a vállalati belső tartalékok feltárására irányuljon, do ne legyen önoélu és mégkevésbé legyen gátja egy széleskörű, nagyléptű műszaki fejlődésnek. Ez a jelenség ma igen sokszor zavaró tényező a kutatóintézetek és a vállalatok közötti kapcsolatokban. összefoglalva ezt a kérdésosöpörtot, véleményem szerint a/ az ipari kutatóintézeteknek fokozatosan rá kell térniök a kisebb mértékű dotáoióra és a nagyobb mértékben önálló lábon való megélésre. Ennek feltételét persze meg kell teremteni; b/ a vállalatok vezetőit érdekeltté kell tenni, ka a kutatóintézetek eredményeinek felhasználásában elsősorban azáltal, ho^y a nagyobb távlatú műszaki fejlődés is közvetlen érdekükké váljék. Ez utóbbi persze a kutatóintézeti kaposolatokon Is messze túlmenő alapvető kérdés. A második fő-kérdés, amellyel foglalkozni szeretnék, a szocialista vállalatok monppol helyzetére vonatkozik. Erről a kérdésről is sokat vitatkoztak. /A kérdéssel az irányelvekben a 13. oldal utolsó bekezdése foglalkozik./ Az álláspontot ebben a kérdésben valahogy úgy fogalmazhatnánk, hogy egyes vállalatok monopol-helyzete miatt fennáll bizonyos veszély - különösen nagy és egyetlen vállalatok esetében - hogy elkényelmesedés, stb. jön létre s ez a fogyasztók érdekeit sérti. . / . « ----------------------------J
