Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.25.a/4)
1963-04-19
• üÍ/M&****#- *****? r ■ r\ — •'- ■ összegezve: Az 5+1-. bevezetése hasznos éa szükséges. ^Eredmény T^FBE^FTnév-slé.3 terén tapasztalunk, a tanuld szemléletében: komoly változat idézett elő, uyunigy a pedagógusok és sok kapcsolatát fejlesztette. Egy-egy szakma elmébe*i/n£af~^ 1 sajátíthatják el a tanulók, a szakmai gyakorlati részének elöaj^titasában alaposabb tervezéssel lehetne se.:a.teni. Megoldatlan probléma még ■ a minősítő vizsgák időpont ja /érettségi szünetben/, az iskolák véleménye szerint a E-zóoeli éréoteogi után ko-i.lonw a j^ljnc^vzo^ sitő vizsgára küldeni. Az ipari technikumoknak a célkitűzése hármas^irányú: a/ A korszerű általános műveltség megszeressenek biztosítása, b/ A technikusi szintnek megfelelő elméleti és gyakoris ti szakismeretek biztosítása, . _ ... * c/ Szakmunkáéi szintnek megfelelő szakmar gyakorlati manuális ke*z~ mfy ' ségek elsajátításának biztosítása. Ha a hánnoa célkitűzést tárniila;;osan »<**«£ ff hogy ezt az ismeretanyagot 14-J-8 eves koruaknak k^JLl elsa„dtitaniok, nem fér kétség ahhoz, hogy a technikum igen nehez iskolatípus, jmoly szerkezeténél fogva már eleve magában hordja a maximálizmus veszélyet. a maximalizmüé csak úgy kerülhető el, ha a hármas cél és követé, mény között sikerül létrehozni egy egészséges, észszerű megosztáet, agyensulvi helyzetet,A technikumok az eddigi altalunos muvel^Sog s«empont- i ..bői alatta vannak a gimnáziumoknak, ha viszont a azakmunkás^epaő iskolákkal hasonlítjuk össze a szakmai, gyakoriami képzettség szempontjából, akkor egy .alapvető különbséget kell figyelembe vonni: a szakmunkás képzős műhely-gyakorlati vonalon a legszigorúbb monotechilikai képzést nyújt, ugyanakkor a technikum - nagyon helyesen - ogy ezakcsoporton belüli valóban politechnikai képzést ad. így pl az ^célEZorkezoti technikum nemcsak acélszerkezeti gyakorsami műhely ismerő beköt f* ' nyújt, hanem megfelelő súlypontozással, kellő óraszámban az általános lakatosipari, kovácsolás!, lomézlakutősi, forgácsolási, lánghegesztői. stb ismereteket sajátíttatja cl olyan mértékben, hogy a végzöwt tanulók mint leendő technikusok, kellő áttekintő bázissal rendelkezzenek, amellyel a műhelyben vezető szerepet tölthetnek be. Természetes, hogyha ezt a technikust ogy szik területre vagy gépre - pl. esztergára - állítjuk, feltétlenül hátrányban lesz a vasesztergályos szakmunkással szemben. Senki sem vonhatja .kétségbe, hogy hibáitól eltekintve, a technikusok értek ól eredőién .eket, bő t, kimagasló eredményeket is, hiszen a termelő üzemek technikus igénye ma is messze túlhaladja a technikumok feijesitő képességét és a technikusok az üzemekben - néhány kivételtől eltekintve — meg is álljak a helyüket, Méjo helyesnek tartjuk a fentiek alapján a technikus-képzés s formáiénak felbontását az oktatási reform szerint úgy, hogy a technikusi szintnek megfelelő elméleti v?s gyakorlati ismeretek elsajátítását a c— helyezzök a felsőfokú technikumba, ahol ez a kétségtelen nehezebb ismeretanyag a hallagótk olőképasttaégo ás életkora alapján jobb hatásfokkal eajátöthaté el, L_----—
