Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.25.a/4)

1958-02-07

r i Gzente elvtárs: Az a tapasztalatom, hogy az üzemekben megértették a tömeg politikai munka Jelentőségét. Vannak kezdeményező lépések, már ennek a munkának a vitelére. A VIII .körzetben pl. megszervez­ték a családlátogatásokat. Továbbmenve u y látom, ho y ebben a munkában nincs meg az önállóság. Én nem tudom, hogy azzal, amit a három pontban havaslatnak vetünk fel, hogy agitációs szempon­tokat dolgozunk kis stb, ho, y ez helyes irányban befolyásolja-e az önállóságot. Ha arra megy, hogy a felmerült téves nézetek­nek a magyarázatát szolgálja -kkor helyes, de szoktassuk meg az alapezarvezeteket arra, hogy helyileg hogyan kell agitálni, vagyis, ho y ők találják meg azt, amivel foglalkozni kell. A 1 vezetésben beállt változásokat a pártszervezetek megtárgyalták, de ez már a taggyűléseket megállt. Én a munka me javítása ér­dekében javasolnám, ho,: y a legközelebbi titkári értekezletek­re hívjuk meg az üzemi ágit.prop.titkárokat is, hogy segítsé­get adjunk nekik a további murka viteléhez . lukács elvtárs; A töm gpolitikai munkának hatásét lemérni nagyon nehéz. ^ ~ Ahhoz, ho y eredményt érjünk el, az összes helyi eszközöket al­kalmazni kell. Az írásos agiiácidt illetően helyes a különböző faliújságok és könyvek terjesztése, a pártéletre való előfizetá De itt súlyt kell helyezni arra, ho ;y ezeket a könyveket a dol­gozók ne csak megrendeljék, hanem azok tartalmát olvassák is el. Taggyűlésen is foglalkozni kellene ezzel a kérdéssel. Én arra az agitáciéra gondolnék, ami a mindennapi életben előfordul, a békeagitáció a disszidáltak levele stb, no y erre hogyan re­agálnak a párttagjaink. Szente élvtárs megemlítette, hogy a VII körzetben megszervezték a családlátogatást. Miért vetem est fel. Azért elvtársak, mert nekünk fi yelemmel kell kisérni azt, ho y kik azok az elvtársak, akik kimennek családlátogatásra, fel e vannak készülve úgy, ho y az ott felmerülő esetleges különböző megfelelő választ tudjan- k adni. Meg kell mondani, hory egy rég 1919-es el.vtár3 nem tudott választ adni. arra a kérdésre, ho y -v lóban megszűnik a Népszabadság újsága. Nem tudott rá választ ad­­/—\ ni azórt^ mert az nap még ő maga sem látta azt az újságot. Éppen ezért szerintem a legfontosabb és legdöntőbb a tájékozó­dás kérdése, hogy minden esetben a feltett kérdésekre kellően tudjunk válaszolni. Gátai elvtárs: Elvtársak azzal kezdeném, ho y a tömegpolitikai munkához az egész élet hozzátartozik, nemcsak az agitáció és propaganda munka. Ezt egy jelentősben tárgyalni teljesen lehetetlen. Sze­retnék hozzsaólni az agitációs és pi’opaganda részhez. Az agitá­­ciós munkával kapcsol tban meg kell különböz^tetrii a direkt és indirekt agit.-ot. A direktnél javaslom, he y az ágit .prop. osz­tály dolgozza fel egy-egy gyár történetét. /jGátai elvtárs itt példának megemlíti a Iiarianyagyár-ban történt dolgokat a f elsza badulás olőttről:/ Elvtársak van nagyon sok agitációs lehetőség melyekkel nem élni egy bűn. Szóba került itt többek között a faliújság kérdése it. Nem mondom, vannak jó faliújságok is, de igen általános probléma, ho y azok kiadós vezércikkek, amit egy egy dolgozó nem ér rá elolvasni. Éppen ezért javasolnám én a faliújságokra a rajzos karikatúrákat is, mely többet ér egy-egy raegirt faliujságcikknél. Keveset teszünk az indirekt ágit.prob­léma terén. Nemcsak ezeken az elmondott példákon keresztül le­het lemérni a régi társad lom rothadságát, hanem van több más mód is. Tartottunk pl. egy József Attila estet, melyen kint volt József Attila testvére aki igen sok dolgot mondott el magáról a költőről, annak életéről. És meg kell mondani, ho y ez igen sok eredményt hozott, mert azok a dolgozók akik eddig nem olvas- I-j— — ■5 — —-————lil i

Next

/
Oldalképek
Tartalom