Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.25.a/1)
1989-09-29
r n :- 66 -Ebbe a pártba különböző társadami rétegekből vannak emberek, akik tagok. A lehető legtermészetesebb dolog, hogy a saját belső szubjektív érdekeltségük különbözik egymástól. Különböző a foglalkozásuk, különböző helyzetben élnek a társadalomban, különböző az egzisztenciájuk és ennek következtében bizonyos politikai részkérdésekben különbözőek a nézeteik. Na dehát, akkor hogy legyen az egység? Pedig egység nélkül véleményem szerint politikai párt nincs. Politikai párt egy bizonyos szinten fölül csak egységes vélemény elhangzása tud egy másik politikai párttal, vagy bármilyen politikai jellegű szervezettel felvenni társi, harci, elvi, vagy egyéb viszonyrendszert. Na most természetes, hogy a politikai pluralizmus egy párton belül ma egy létkérdés, mert a sokféleségből kellene egy egységet csinálni. Nem azt a monolitikus politikát kellene folytatni, amit az elmúlt 30 évben gyakorlatilag folytattunk. Én azt gondolom, hogy az élet más területein és a társadalom bármely pontján működnek érdektraniormációs mechanizmusok. A pártnak át kell venni ezeknek a működési mechanizmusoknak bizonyos aspektusait, hogy a különböző vélemények különböző szinteken elhangazva majd valamikor egy közös stratégiát, egy közös célt tudjanak szolgálni. Én támogatom mindenben a platform-szabadságot, de elzárkóznék a szektánságtól. Véleményem szerint, hogyha a platform-szabadság elakad valamilyen szinten az érdektranszformáció folyamata valamilyen párton belüli társadalmi csoportnál nem működik megfelelően, nem tud feljutni az információ úgy , ahogy kell, akkor nem tudjuk megvalósítani azt a társadalmi progrtamot, amit szeretnénk. Igen, de most mi a helyzet. Nyilatkozik egyik pártvezetőnk, nyilatkozik másik pártvezetőnk, harmadik meg nem nyilatkozott, de a vélemények egymásnak ellentmondanak. Valóságban lehet, hogy ezek a vélemények egymásnak nem mondanak ellent, csak a flszini megnyilvánulási formájuk jelen pillanatban olyan, hogy ellentmond egymásnak. Én azt mondom, hogy a gazdasági megújulás döntő kérdés, politikai megújulás nélkül viszont elképzelhetetlen. Ha elképzelhetetlen, akkor most melyiket kezeljük egyszerre. Mind a kettőt szinkronban kell kezelnünk. És, hogyha történelmi helyzetünket, múltbeli történelmi értékeinket, vagy értéktelenségeinket át kell értékelni, akkor ezt ma fel kell vállalni, még akkor is, hogyha ez súrolja a pártszakadás határát. Még akkor is fel kell vállani, mert ha valamiről elfelejtettünk 30 évig konkrétan beszélni, arról egyszer úgy is kell, nekem az a véleményem. Jobb lett volna ezt a szituációt előbb tisztába rakni. Az más kérdés, hogy egy ilyen gazdasági szituációba, amibe most jár ez az ország, hogy ésszerű volt- e pont, most egyoldalú nyilatkozattal egy bizonyos ígjta folyamatot elindítani? Ez más kérdés, de ezt a folyamatot egyszer rendbe kell hozni. A pártegpég kérdéséről ennyit. A többpárt rendszerre kitérve. A többpárt rendszer véleményem szerint egy komoly politikai harcot jelent. Most még nem, de azt mint itt elhangzott, semmiféle garancia nincs, hogy az MSZMP a választásokat meg fogja nyerni, dehogy nincs. Hát ez az MSZMP komoly politikai párttá, egy politizáló párttá alakul át, aki a napi gyakorlati politikát nem azon a szinten űzi, mint idáig űzte, hanem jóval magasabb szinten, akkor van rá garancia, hogy az MSZMP nem fogja elveszíteni a hatalmát és vezető lehet egy bizonyos koalíción belül, vagy talán vezető párt maradhat önmaga is, mert itt elhangzott az is, hogy nem biztos, hogy ezek a pártocskák komoly pártok lesznek. De az biztos, hogy néhány közülük párttá fog szerveződni és lesz tömegbázisuk. Én ezért úgy fogalmaztam, hogy a lakóhelyi pártszervezetek kialakítása, a lakóhelyi pártmunka gyakorlatilag elkezdése, mert most kezdjük csinálni, ez a néhány nyugdíjas alapszervezet, ez nem túl sok ott, nem súlyponti, hanem életbevágóan, húsbavágóan létkérdése a pártnak. t----------------1
