Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.25.a/1)
1985-02-16
fv« -i ■'•'iiewtte í > 1 ■I It & 50 Munkámból adódéan természetesen az ifjúságpolitikai munkáról kívánok elsősorban szólni, Ezt u eél$t erősíteni asc-retnom azzal a tonymegállupitússal is, hogy uz elmúlt öt esztendőben körzeti ptp'tszervezeteink is nagy érdeklődéssel fordultak a fiatal korosztály gondjai féld. föl b taggyűlésen tűzték napirendre as ifjúságpolitikái munka helyi tennivalóit. Három körzeti pártszervezet a népfront helyi bizottságaival jelentős szerepet vállalt fel a fiatalok szabadidejének hasznos eltöltésében, eszmei-politikai arculatuk közvetlen oeíolyásolásábun. , „ , , , A leszámold is felhívja a figyelmet arra, hogy a társadalmi jelenség részeként kerületünkben is no a veszélyeztetett környezetben ele^ gyermekek és fiatalok szánul, növekszik a hátrányos helyzetűek aranya. Az irányelvek vitájáról szóld összefoglaló is rámutat a körűkben végzett nevelőmunka gyengeségeire, , „ . . As MSZMP KB legutóbbi ifjúságpolitikai határozata ismételtén felhívta a figyelmet az ifjúság nevelésében a társadalmi munkamegosztás szükségességére. a A 80-as évek társadalmi folyamatai jelentős torzulásokat hoztak a családok életében. A határozat is ráirányítja a figyelmet a nevelőmunkában a család felelősségére. . A felnövekvő nemzedék számára a családban átélt élmények, a megismert erkölcsi normák, a társadalomról formált kép, a kialakult emberi kapcsolatok hosssutávra /pozitív,vagy negatív/ modellként szolgálnak.# Több szülő azzal, hogy "megadok neked mindent'1 a nevelési funkció érvényesítését az iskolától várja, hat a hatást fokozza az a tény is, hogy többek számára a megnövekedett szabadidő, amit saját gyermekével tölthetne, további jövedelemszerzés lehetőségét biztAsitjja.A családok egy részénél a nevelés szükségszerű napirenddé szegényedik. A közös tevékenység csökkenéséből, az azt helyettesítő "elbeszélgetésekből, ráolvasásokból" ered, hogy az összefüggéseiben meg nem értett, de a fiatalokat foglalkoztató társadalmi problémák válasz nol, kül maradnak. Gyakori, hogy a szülők az otthoni beszélgetések alkalmával "kétarcú" magatartást tanúsítanak. Ebből is adódik, hogy a fiatalok egy része cinikus^ más részük viszont értetlenül all a társadalmi kérdések előtt, sőt közömbös. Az ifjúság számára a felnőtt társadalom mindig modellt jelentett. A fiatalok ma is érdeklődve figyelik a környezetükben ülő, dolgozo ^ felnőtteket, kér ve -rt a példaképet, aki érdemes követni. Tudomásul kell azonban vennünk, hogy nemcsak a pozitív példa van jelen körültben. Sajnos gyakran a negatív példák hatásosabbak. Gondként jelentkezik kerületünkben is, hogy a munkásozülőle egy része saját életútját, a munkáséletet gyakran ijesztgető érvként használja fel a továbbtanulni nem akard, vagy gyengébb tanulmányi^eredményt produkáló gyermekkel szemben. A magatartásnak ez a formája értokzavart okoz a fiatalokban. A negatív példaként bemutatott munkaspulya rontja a fizikai munka presztízsét, nehezíti a munkásosztály történelmi szerepének megértését. A fiatalok számára nemcsak a szülő jelenti a példaképet. Követendő számukra a munkáját elkötelezetten, hivatástudattal végző pedagógus, az uttorővezető. , A munkaerkölcsről, a munka értékéről kialakuló képhez pozitív,,vugy negatív modellt ad a munkahelyi környezet is. Torzul a munkuról.jalkotott értékítélete azoknak a fiataloknak, akik a munkahelyen lopással, a társadalmi tulajdon értékének lebecsülésével, az anyagiassággal találják magukat szemben. A közvetlen munkahelyi vezető magatartása is minta a fiatal számára. A munkahelyhez való kötődést erősíti a személyes törődés. L _________________________________________________,__--------.--------z_______________________________
