Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.25.a/1)

1970-10-17

r C~' Sí , jj i ' Ü % >-73-Irúnyelvek megvitatásával kapcsolatos tapasztalatok összegezésének azon igényével, amely kifejezi azt az óhajt, hogy az illetékes államigazgatási szervek dolgozzák ki azokat a közgazdasági szabályzókat, amelyek alkalmasak a munkamorál erősítésére, az indokolatlan vándorlások csök­kentesére . A gazdaságszervező munkával kapcsolatos, a vállalatok bel­ső mechanizmusának fejlesztési igénye is. Kétségtelen tény, hogy gazdásági helyzetünkkel összefüggő kérdések hazánkban szinte össznépi üggyé voltuk, a gazdasági munka belpoliti­kánk központi kérdése lett. Gazdasági helyzetünk alakulását viszont jelentős mértékben befolyásolja a vállalati munka hatékonysága, aminek fontos eszköze a korszerűen kialakított vá11 alati be1ső médiánizmus. Az elmúlt évek fejlődését e téren az jellemezte, hogy min­­denekelőtt a vállalati szintű irányi tó tevékenység alakult ét és ezen a téren kétségbevonhatatlan és jelentős eredmé­nyeket értünk el. A külső gazdasági környezethez való alkal­mazkodás mellett időszerű feladat a belső irányítás korsze­rűsítése, ily módon az e téren jelentkező feszültség felöl— dósa. Ismeretes: a belső mechanizmus összetett fogalom, lényegé­ben felöleli az adott vállalat teljes belső életét, mindazo­kat az egyéni és csoportos tevékenységeket, amelyek a bőví­tett újratermeléssel függnek össze. Célja, hogy a vállalat mind hatékonyabban megfeleljen a társadalmi elvárásoknak, minden dolgozó az egyéni és a csoportérdeken keresztül tevő­legesen kapcsolódjon vállalatához, hatásosan bontakoztassa ki egyéni képességeit a reform fő céljainak megvalósítása érdekében. A kerületi Pártbizottság jelentése is rámutat arra, hogy bár a vállalati gyakorlat e téren is sok pozitívumot, elő­re mutató eredményt, kísérletet mutat, mégis úgy vélem nem érdektelen felhívni a figyelmet azokra a legfontosabb té­nyezőkre, amelyek továbbfejlesztést igényelnek. Ezek kerü­leti tapasztalatok alapján a következőkben összegezhetők; 1/ A vállalaton belüli egységek önállósága a reform beveze­tése óta viszonylag lassan és csak kis mértékben növeke­dett. óvatosság tapasztalható a döntési jogkörök leadása tekintetében , s nem utolsósorban ez az oka annak, hogy a vállalati önállóság fokozódásának terheit elsősorban a felső szintű vezetők gondjait, munkával való leterhe­lését növelte. 2/ A hatáskörök nem kielégítő mértékű decentralizálása összefügg azzal is, hogy annak személyi feltételei sok helyen kellően még nem biztosítottak. A fő probléma fő­leg a közép- és alsószintű vezetők egy részének nem ki­elégítő politikai és vezetési ismereteivel függ össze. E vezetők munkastílusa még viszonylag keveset! válto­zott, jelenleg is inkább a kiadott feladatok mechanikus végrehajtásával foglalkoznak, éppen ezért munkaidejük , ?! L------------------------------------------­­—_ _____________________________________________ _____._______- z - _____________, _____.___. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom