Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1967-07-19
______. . I* Melléklet az Építési és Közlekedési Osztály általános tevékenysége ciuü tájékoztatóhoz. A várospolitikai tevékenység általában. A várospolitika a város fenntartásáról, életműködésének zavartalan folyamatosságáról, egészséges fejlődéséről való szervezett és tervszerű gondoskodás, az ország nagy egységét irányitó politikai célkitűzések szellemében és azok keretei_ között. A várospolitika a városéletben felmerülő feladatokra vonatkoztatva, igényli a politika szó mögött rejlő feladatok végrehajtását, arai nem mást, mint önmagában tervszerűséget hirdet, gondos előrelátást jelent, az elérendő cél világos kitűzését, a feladatok egymásutánjának, rendjének megfelelő ütemezeset, a célhoz vózotő útnak és az alkalmazandó eszközöknek helyes megválasztását tételezi fel. A várospolitika fenti meghatározása általánosságban előírja az egyes területek továbbiejlesztésének, életének meghatározó tényezőit és ennok megfelelően koll a >erüloti Tanácsnak a várospolitikai életet irányítani és befolyásolni. Ahhoz, hogy XIX.kér.várospolitikai tevékenységéről kellő képet tudjunk kialakítani, ismernünk koll bizonyos vonatkozásban Kispesnt kialakulásának módját es a kialakulásból eredő problémákat is, mert csak ennek ismeretében tudunk a továbbiakban egységes állásgoflalást biztosítani a várospolitika további irányításában. A kerülőt adottságai. Budapest, XIX.kerület kialakulása a múlt század végén kezdődött, gyér településsel a Határerdő melletti területen, a Határcsárda környékén az üllői ut mentén,_ Fejlődését meggyorsította az a szerepe, melyot Kispest a'főváros fejlődésébon mint-vt. annak aránylag könnyen megközelíthető peremvárosa betölt. Központi része az üllői ut mentén a Kossuth téren alakult ki. E köré települt a kulturális és kereskedői- v mi központ is. Kispest nagyresztnek fölparcellázásával kialakult az úthálózat is, amely az Üllői útra, az Ady Endre útra nagyjából derékszögben csatlakozik, Bpest fejlődő ipara a múlt század utolsó évtizedeiben nagyarányú szívóhatást gyako- g , rolt a vidék lakosságára. , Az ilyen módon megszaporodott munkásság lakásigényeinek kielégítésére elsősorban a kistőkósok vállalkoztak, akik aránylag olcsón megszerezhető és kisméretű telkeken olcsó, bontásból származó építőanyagokkal, minél alacsonyabb tőkebofoktetes- 1 igyekeztek kielégíteni a lakásépítkezésre vonatkozó /nagyság, szobaszán/ igényekét. Az igy kialakított lakások egy-két helyiségből álltak, alapterületük^ 15-30 m! között mozgott. Az építési költség 10-15 évi lakbér jövedelemből megtérült, ami rendkívül jövedelmezővé tette a kistőkesek szamára a tokoboioktctest* A kerületi lakásépítkezések másik jelentős része azon kisjövedelmű dolgozók építkezéseiből adódott, akiknek jőrészo a magas belső kerületi lakásbérek miatt azt nem vette igénybe, masrészo a sajátház és kort vayagg anak nem tudott ellenállni cs___sajat munkájával, minimális eszközökkel építette fel rendkívül szerény, a kistőkósok által ópitett lakásokkal azonos színvonalú lakasat* Mindezt jellot.izik az alábbi adatokj az 1960. évi népszámlálás szerint: Lakóépület állomány korszerinti megoszlása: 1850 előtt épült 65 db 1851-1899 között épült 944 " 1900-1919 " " 3i984 " 1920-1944 " " 3.871 " 1945-1948 " " 124 " 1949-1953 " " 148 " 1954^19^0 i> " '500 11 90636 db A lakóépületek korszerinti megoszlása alapján megállapítható, hogy a kerületben 65 db oly n épület van, mely átlagos életkorban meghaladja a 120 évet, c. 100 éven » felüli meghaladja az 500-600 darabot, az 50 éven felüli épületállomány cd A 2600-L-2700 db. ' /( ......................... I---. . ----1
