Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1967-07-19
, * DurVCl összehasonlítással élve",' a kerület lakóépület állományához vi-zor.’itva, a * • t kerület elavult épületeinek nagyságrendje 35 %• Az 1919-ig epulet épületek elerik a kerületi épületállomány 50 %-át és ezeknek az épületeknek 65-70 %-a_szanalasi bontási anyagból készült, szerkezetileg ném megfelelően, általában szigeteléssel és megfelelő alapozással nen rendelkeznek,, A kerület lakásegységeinek száma <3n ebből lakott 20«^ ;t non lakott "20,383 jt~ Összesen: ' egyéb lakásegység ^00 db , A kerületi lakásállomány nagyság szerinti megoszlásai /szobaszám szerint/ ■ lakószoba nélküli - ] ' “lót " kétszobás , ; o „ három- és többszobás •-•vi " " i, ZO^J u “ •. r r-ppof A lakásállományból az e gyet & ti t"ge ly i g éggé 1 _ rend o 1 kozőj ' ^ lakások szama - [ g j ■ jg ( ' ■ ;v '■ ■ j-o ,[;’So 9 VA 7 8’ A”' ’i'.'í eiu^káJÍc. szoba-konyháé;' . a / \c ,:0.. í ^ ,aÍ3 ű r a v.Ii C’ 20 mz-n61 kisebb alaptoruletu . :y . 3, ic . líbiai 20 és 30 tf közötti' """ ''' ' - 0o*cp ,1b- OO^n A kerületi lakások nagyságrendje, valamint a kerületben levő epuletek életkora adatainak összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a lakos állomány túlnyomó többsemét a kistőkesek és a kisemberek olcsó anyagból epitett lakásai teszik ki. Ide tartozik a mellékhelyiségekkel nem rendelkező szoba-konyhás kategória, melynek^ következtében a szűkös lakás-alapterületek miatt a bontlévő berlőkc vagy kistulaj^. donosok legtöbb esetben ezekhez az ingatlanokhoz mellekepületekben biztosítottak u nosókonyhát, fáskamrát, vagy nyárikonyhát, amellyel valamelyest fel lehetett la- > zitani a szoba-konyhás lakások zsúfoltságát. Ezek a tényezők befolyásoltak a ko.. bi lakáskörülményeket is, mert ezekbe a'nem lakás célját szolgáló helyisegekbe is v- ^ beköltöztek és azt lakásként használják* Tekintettel arra, hogy a kerület ingatlan ■ ... nai általában 100 négyszögöles parcellákon jöttek létre és ezek beepiteso átlagban cj.éri a 30-40 %-ot, igy nincs arra legtöbb esetben mód es lehetőség, hogy a mai lakáskultúra által követeit igények figyelembevételével az ittlévő lakások nagy^ többségét megfelelő módon ki lehetne ogészitoni. Az Épitosi Osztály áltál nyilvántartott és a Fővárosi Tanács VB# Építészeti és Városrendezési Osztálya aital jóváhagyott életveszélyesnek minősített lakások száma 19.66-ban 80 db; lakas celjar . nen alkalmas, de lakás céljára használt - úgynevezett "CM kategóriába sorolt lakások száma 114 db, 1966. december 31-ig lebontásra került 20 db lakas es a "C" kategóriából az "A" kategóriába átminősítésre került 15 db lakás* A földszintes hazak ilyen nagy aránya /95,6 %/ cgV arányl-ag nem nagy területeken /8,9 km*/ azt eredményezte, hogy a kerület- beepitó'tisoge igen zsúfolt let » s nemcsak az uj házak építésűre kevés a lehetőség, hanem sokszor^mog a L-KuUO'. .m szerüsitéséhez szükséges toldalékok elhelyezese is nagy nehézségekbe ütközik® Az adottságokhoz hozzátartoznak az ut és csatornaviszpnyo_k_is, A telkek kialakítása nem ment tovább a parcellák és az utak kitűzésénél,, így- a telke* oo-kcritesa és beépítése során, a használattól függően9 minden alakítás es formálás nélkül jöttek létre az utcák,. A parcellázás során nem került- sor az utak es telkek^uapassági viszonyainak meghatározására* így legtöbb esetben a felszíni es csapat.er.víz olvezetéso sem volt megoldva. Az igy kialakult utak a kerület egyes terülő c-em a csapadékvíz elvezetésének hiánya miatt az Őszi-tavaszi esőzések időjén teljesen járhatatlanok voltak. Ezek az állapotok, melyek nélkülöztek a műszaki alapozottsúgót /Wekorlotalep kivételével/ a felszabad lést követő időszakban a rendkívül sűrűn beépített terület-zömében bérből és fizetésből elő - lakók körűben egyre I ---- -J
