Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1961-06-07
I A 8 ált. iskolát nem végzettek kapcsolatosan ismerteti, hogy ezek között nemcsak idősebbek vannak, de találhatók fiatalok is. 5o éven felüli 27 • 4- %• A társadalmi munka idejét a tapasztalatok, valamint a pártszervezetek Írásos jelentése alapján mutatták ki a jelentésben, A tapasztalat az, hogy a vezetőségi tagok nagy %~ban munkaidőben végzik a társadalmi munkát* A kerületben eléggé eluralkodott olyan módszer, hogy munkaidőben tartanak vezetőségi üléseket, egyéb rendezvényeket, ezáltal kiveszik a termelő munkából az elvtársakat, ami nem vet jó fényt a pártonkivüli dolgozók felé. Vannak esetek, amikor kénytelenek munkaidőben végezni a pártmunkát, de ezt nem lehet rendszeressé tenni. A tapasztalatuk az, hogy a vezetőségi tagok általános műveltsége általában alacsony, ez okozza azt is, hogy húzódoznak a műszakiakkal, értei miségiekkel való foglalkozástól, a gazdasági vezetőknek nem megfelelő ■ partnerei. Ezzel kapcsolatosan a határozati javaslat feladatot jelöl meg az ágit.prop. és a FTO. felé. A káderekkel való foglalkozást illetően elmondja, hogy 1-1.5 éven belül kell erre visszatérni, atestálni, de a káderekkel való foglalkozásnak nem ez az egyedüli mdszere, alkalmazzák az egyéni és csoportos foglalkozást is. Az alapszervek káderekkel való foglalkozása terén hiányosságok vannak, az üzemi Pártbizottságoknál, csucsvezetőségeknél azonban folyik ilyen irányú munka, természetesen van javita^ ni való* Elmondása szerint a káder utánpótlás tekintetében sok a probléma a kerületben, az alapszervekben is. Nincs arról szó, hogy nem volna a kerületnek káder tartaléka, foglalkoztatnak az osztályok társadalmi munkatársakat, hanem a probléma abban van, hogy ez a munka nem tervszerei. A VB-nak van káderfejleiztési, beiskolázási terve, de az élet nem azt igazolja, s nem tudják minden esetben megtalálni a megfelelő kádert. Ez azt is jelenti, hogy a káderfejlesztési tervet át kell dolgozniok. Az iskoláztatási terv végre lett hajtva, de a káderfejlesztési terv nincs ezzel összhangban. Az a lapszerve teél is fennáll ilyen probléma, nem törekednek arra, hogy minden funkcionárius helyettest neveljen ki. Pártonkivüliek funkcióba állításával kapcsolatosan számszerű adatokat mondani nem tud, ezt nem vizsgálták. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy funkcióba állítás esetén a legtöbb esetben a párttag mellett döntenek, bár van törekvés pártonkivüliek funkcióba állítására is. f-' Ez azonban nem kielégítő. Az oktatással kapcsolatosan elképzelésük az, hogy a két osztály tervezetet készít, ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha a pártszervezetek a páttagok, az aktívák felé megfelelő követelményt támaszt azt illetően, hogy eddigi politikai felkészültségének megfelelően magasabb szinten tanuljon. Az uj oktatási évben a hallgatók kiválogatásánál erre nagy gondot kell fordítani. Elmondása szerint a vezetőségek még nem értették meg a kollektív kádermunka lényegét, azt, hogy a kádermunka nemcsak a titkár, illetve állami vonalon a személyzeti felelős feladata, hanem a vezetőségek^ minden tagjának, ill. minden szintű gazdasági vezetőnek foglalkozni kell ezzel a feladattal. A Politikai Bizottság határozata óta van ! javulás ezen a téren, a minisztériumok megadtak a megfelelő oktatás, és kozd a kádermunka kollektív munkává válni. Az uj vezetőségi tagokat illetően ismerteti, hogy kb. 2o fő került leváltásra, a többi a decentralizálás folytán lett vezetőségi tag. Arra vonatkozóan, hogy miért csökkent a nők aránya konkrétan válaszolni nem tud. Azok a párttagok, akik nem vesznek részt az oktatásban az ipari üzemekben is idős elv társak. Egyetért azzal, hogy az 1-2 éves pártiskolát végzettek száma helytelen, ajüarxista egyetemet végzett elvtársakat is számítva ez a létszám 12 fő. Közli még, hogy 1957-es évvel kapcsolatosan összehasonlitúst adni nem tud, ezt nem vizsgálták.