Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.24.a/3)

1967-12-04

(' isr--iiK4*'.-wí)s.'s«- 5 - I

^ Az árreform megvalósítása során előreláthatóan több olyan probléma

merülhet fel, amelyek gondos elemzést igényelnek abból a szempontból, hogy kielégítő módon szolgáljákee az uj ártényezők lcozul. egyesek a kivánt célokat. Az árrendezés során/éo Ft/Dollár árszorzó^ kidolgozása a korábbi évek adatai alapján történt. Az azóta elvégzett számítások azt mutatják, hogy *z 1968. január l.-i induló árak alapján számított népgazdasági deviza kitermelési átlag szocialista viszonylatban kb. lo %-kal, nem szocialista , viszonylatban pedig 12-15 jWcal magasabb az elfogadott szorzóknál.

Ez az export bal kapcsolatos előzetes szubvencióigény növekedését vonta maga után. Ennek ellenére sem lehet még azt mondani, hogy a devizaszorzó rossz. Sok lehetőség van meg kihasználatlanul, amely— lyel az árszorzók levihetők. Ilyenek pl. a még figyelembe nem vett ^ vállalati belső tartalékok, a tőkés diszkriminációs politika hátrányainak csökkentése, a termelés és export szerkezeti változásainak kedvező alakulása stb.

3./ Az ipari és kereskedelmi vállalatok érdekeltségi rendszere.

A vállalati nyereség tömegéből képződik a vállalatfejlesztési alap és a részesedési alap. A kát nyereségrészt a gazdaságpolitikai célkitűzéseknek megfelelően eltérő mértékben kell adóztatni.

A vállalati nyereség egyik részét - amelyből a részesedési alap képződik - progresszív adó terheli. Az adó mértéke annál nagyobb / 0-70 %-ig terjedően/, minél nagyobb a nyereségrésznek a bérá~" költségekhez viszonyított aránya. A progresszív adóztatás korlátozza a személyi jövedelmem túlzott, gazdasagilag ss politikailag nem kívánatos differenciálódását* A számítások során kitűnt, hogy egyes tex'ületeken — pl. a szénbanyaszatban, villamosenergia— iparban, a vaskohászatban, a papíriparban, valamint a műtrágyagyáraknál - a lekötött eszközökhöz viszonyított nyereség túlzottan , alacsony, s ezért az anyagi érdekeltség megköveteli, hogy a vállalati nyereség átlagosnál nagyobb hányadát engedjék át a részesedési alap képzésére.

A vállalatok tevékenységének jövedelmezőségével szemben támasztott követelményekből természetszerűleg az is adódik, hogy a részesedési alap nagysága az egyes vállalatok között differenciálódik es az iy67. évben elért részesedéstől eltérhet.