Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.24.a/3)
1967-12-04
I A vállalatok Összességénél az adózási rendszer lehetővé teszi a személyes jövedelmek gazdasagilag megalapozott növelését# Így pl# oi minisztériumi iparvállalatok zömében az 1%7« évi eredmények után / az uj rendszer szerint számolva / a béralap kb. 7-7*5 %~ánalc megfelelő részesedési alap képezhető, mig az 1968# évben várhatóan realizálódák nyereség után ez az arány általában 9-lo %-ra emelkedik# Szén belül - lényegében a vállalatok döntésétől főggen -Nyereségrészesedésként, vagy más formában /társadalmi juttatások, prémiumok,-béremelés stW kifizetett jövedelmek aránya a jelenlegitől és az egyes vállalatok között számottevően eltérhet# ^ A nyereség másik - a vállalatfejlesztési alap képzésére szolgálórészét lineáris, általában 6o %-os adó terheli. Mind a részesedési, mind a fejlesztési alapok képzése szempontjából megvizsgálásra került az, hogy közömbösíthetők-e az érdekeltség szempontjából a vállalatok technikai-műszaki felszereltségében meglévő, sokszor jelentős eltérések# Megállapítható, hogy ezeket az eltéréseket a nyareségadózási rendszerben csak korlátozottan lehet figyelembe venni# Az induló adottságok eltéréseinek a dolgozók személyi jövedelmére gyakorolt differenciáló hatását bizonyos mértékig, rápzben ? az amortizáció vállalatoknál visszahagyott rfs^ónek^tlagosl^eltérő szabályozásával, részben pedig központi intézkedésekkel /bérpolitikai intézkedések, kedvezmények, beruházások, hitelpolitika stb#/ látszik helyesnek korlátozni# Kern lenne helyes, ha az ösztönzés rendszerét egyszerűen hozzáigazítanák az egyes vállalatok adottságaihoz, mert az ujjászülné az egyenlősdit, s ellentmondana az uj mechanizmus alapvető irányelveinek# Viszont egyedi elbírálást és döntést igényel az uj mechanizmus indulásakor veszteséges vállalatok helyzetének rendezése és a dolgozók érdekeltségének biztosítása. Erre a negyedik negyedév végén és 1968. elején kerül sor# Ezeknél a vállalatoknál is célszerű lehetővé tenni a minimális i érdekeltségi alapok képzésének lehetőségét, de egyidejűleg kritikai elemzés tárgyává kell termi a vállalat jövőbeni működésének módját, illetve lehetőségét. A vállalati érdekeltségi reMszer kialakult szábályozása tehát, alapjában megfilel az. irányelvekben foglaltaknak# tjJr ! 9
