Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.24.a/3)
1963-06-20
t > ~ 3 -felé, egészen a művezetőkig foglalkozni kell, hogy ne csak támogassák, *hanem bátorítsák, segítsék a dolgozókat, hogy megfelelően felkészülve járjanak az iskolába - törekedni kell az aaobt körülmények között a maximális lehetőségek kihasználásara. , . ,,ö Kern ért e yet Oláh et. felvetésével, a tanulóidő esőmentesével, véleménye az. hogy a gyerekeket magas műszaki kultúrával kell felruházni, nem hiszi pl. azt, hogy a szereidében elég lenne 2 éves szakmai tanulás,' hiszen a minőségi munka tekintetében mind nagyobbak a követelmények, a műszaki kultúrát előbbre kell vinni, ezert helyes ha megfelelő ipéíiyGsségfpöl vannak o.z uj szsicoiríberőiekéi szeiubeiio Azzal e^yGler'b) hn y nem szükséges icülonosebb vizsgaremeket készítetni, egyszerű munka, darabon is meg lehet követelni az igényességet, be lehet mutatni a képzettséget, tapasztalata az, hogy a fiatalok többségé megfelelően tud dolgozni, van egy rész, amelyik szereti az óraberes munkát - ezt illetően rendet kell teremtsenek, meglátása az, nogy a tanulást ül - tőén örvendetes fejlődés mutatkozik, mind inkább látják a dolgozok, hogy az előttünk álló feladatokat megoldani s viszonylag egy időben belépni a kommunizmus kapuján csak úgy lehet, ha tanulnak, fejlödnek. Martin elvbárs: elmondja, a párt, a KIŰZ és a szakszervezet együttes erőfeszítése eredményeként az üzemben megnőtt a felnőttek tanulási kedve. Amikor az üzembe került csak néhány felnőtt vett reszt a továbbtanulásban, ma már kb fő az, akik alt alános iskolában, gimnáziumban, néhányan egyetemen vizsgát tesznek. Lz mutatja azt, hogy az iskolareform végrehajtása során náluk is vannak efedmenyek. aovabbi törekvésük az, hogy akinek nincs meg a 8 általános iskolai vagzettsege a következő években szerezze azt meg. Felveti az et. a szülők felelősségének kérdését, rámutatva arra, igen nehéz akkor a pedagógusok helyzete, ha a szülök részéről nem kapnan. segítséget a nevelést illetően. Fontos és sürgős feladatnak tartja a szakközépiskola minél szélesebb körbe való kiépítését, mert a szakmunkás képzés terén ez igen fontos szerepet töltőbe, mivel a szakma mellett magasabb általános műveltséget is ad és i^y az itt tanulok jobban megértik a szalmába vágó bonyolultabb kérdéseket, mint azok, akik ipari tanuló intézetben szerzik meg a szakmai képesítést. A szocializmus építése során mininkább képzett szakemberekre van szükség, tehát ezt az ipari tanuló képzésnél is szem előtt kell tartani, ü^yeb— ként véleménye* az, aki ipari tanuló intézetben szabadult fel nem er kevesebbet egy betanított munkásnál, az igaz, hogy a fiatal seged első évben nem adja vissza azt, amit az állam ráköltött, de az evek során nem csak egy fajta munkát tud végezni, mint az, akit valamilyen műveletre betanítottak. Véleménye szerint az ipari tanuló képzés jo, színvonalában még inkább fokozni kell az iiyen irányú szakmunkás kép— zésto Ecoedi elvtárs: a beszámolóval egyetért és elmondja, hogy az iskolareforn végrehajtása mozgalmi vonatkozásban még nem megfelelő, mert az e munkában résztvevők nem, ismerik kellően az iskolareformmal kapcsolatos határozatot, tennivalókat. Rámutat aura* igou sok szó gsxIc a munJ.C8.P8. hgvoIos lc0pd.ésépol| ugyan akkor az általános iskolákban, szakkörökben a feltételek^nincsenek^ megfelelően biztosítva, igy a szakemberek, az anyagi ellátottság kérdésé. Az úttörőmozgalom keretén belül vannak szakkörök, de a kellő technikai feltételek nem biztosítottak, a jövő évben az alt. iskolákban lévő szakkörök is az úttörő mozgalom irányítása alá kerülnek es nem í látják a lehetőségét a :nalc, hogy a tanulók igényeit ki tudjak majd elégíteni, a helyiség kérdés probléma az iskolákban, az uttorohazoan is. u ' J I
