Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.23.a/4)
1977-01-20
• ... ............. " ■ 1 " ■ 1 1 ■ 111111 J —"d> m *— 1,1 ' I m- . -MÓR***** * ' I f 1 ' ! »- 2 -A Budapesti XVIII, és XIX, kerületi Bíróság összes büntető ügyérkezése a korábbi évekhez viszonyítva némi csökkenést mutat. Az 1974. évi 1440 ügyérkezéssel szemben 1975-ben 1260 büntető ügy került a birósághoz. Az 1976. év eltelt 11 hónapjának 1247-et elérő ügymonnyiségo^viszont már bizonyos emelkedést mutat a megelőző év azonos időszakának 1135 db-ot kitevő érkezésével szemben, 1976* évben, dccerabor 1-ig a két körűiéiből biróság előtt keletkezett összesen 1247 büntetőügyből 743 db az "ügyészség vádemelése folytán, • tehát közvádra indult, az ezt meghaladó 504 ügy pedig mogánvádas /becsületsértés, rágalmazás, könnyű testi sértés stb./ volt, A XVIII, kerületet érintően - az utóbb emlitett idő alatt - összesen 376 ügyben, 436 vádlott ollon indult közvádra Üldözendő büncsolekmény miatt birósági eljárás, 36-al szemben előzetes letartóztatásba helyezésük mollett. Ebből 26 elkövetőt "gyorsított eljárás" keretében, szóbeli ügyészi vád alapján vontuk felelősségre. 123 személlyel szembe*, pedig tárgyalás mellőzésével került pénzbüntetés kiszabására sor. A 436 elkövető tevékenységeinek bűncselekmény katogóriák szerinti megoszlását az 1. számú melléklet tartalmazza. A bírák többsége fiatal, viszonylag rövidebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, Ezt, továbbá az Ítélkezés színvonalát és időszerűségét együtt vévo figyelembe a büntetőügyszak munkájáról azt az átfogó általános megállapítást tehetem, hogy - eseti hibáktól eltekintve - egészében kielégítőnek mondható, jelentősebb kifogásokra nem ad okot, A tárgyalás bírói előkészítése nagyrészt megfelel a kövctelményoknok. A tárgyalt ügyek mintegy 38%-ában szükségessé váló elnapolás elsősorban és túlnyomóan nőm a bírói előkészítés hibáira,, hanem a megidézettek távolmaradására, illetőleg a mogidézésükhöz szükséges adatok megváltoztatására vezethető vissza. Az idézésnek eleget nem tevőkkel szembon a biróság általában megfelelő mértékben él a rendelkezésre álló kényszerintézkedésekkel, A tényállást az ügyek nagy többségében a bírák kellő mélységbon foldoritik, A bűnösség kérdésében a legtöbb esetben helyesen foglalnak állást, A cselekmények jogi minősítése körében hibák előfordulnak. A minősítésből! másodfokú változtatással viszont alig párosult a büntetés enyhitése, illetőleg súlyosbítása. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveiről szóié határozata - figyelombevéve a bűnözés dinamikáját és struktúráját is - árnyalt iránymutatást ad arra, hogy mikor kell a bíróságnak a törvény szigorát alkalmazni, mikor kell szigorúan fellépni és mikor indokolt a szabadságelvonással nem járó büntetéseket kiszabni. i______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
