Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.23.a/4)
1963-03-21
| •-fltfrctaKi .<*.#***«» ■ — é> | f * -6- Í jogában'áll leváltani az illető tömegszervezeti felelőst. így gondolom el a pártszervezetek irányító szerepét. A Mőtanáé són belül a hiúság kérdése valóban fennáll, ook helyen előfordul, hogy az asszonyok egymás között civakodnak. Ez inkább személyi ellentétből adódik, de nem a tömegszervezetre jellemző. Igen komoly problémát jelent, hogy a kerület minden rétegéből bevonjunk asszonyokat. „ A. jelentés arról számol be, hogy a Nőtanács működése a kirándulások, túriátlátó atások, stb-re korlátozódott le. véleményem szerint, ha csupán ezeket a rendezvényeket vennénk figyelembe, akkor is eredményről beszélhetünk. A szövetségi politika nem minden esetben érvényesül a Hőtanácsmoz,"alomban. Varnak olyan aktíváink, akik nem veszik szívesen az értelmiségi asszonyokat, mondván "urinő" típus. A mi tömegszer-^ vezetíinkben minden réteggel szemben meg kell találni a megfelelő hangot és meg kell nyernünk, hogy munkánkat segítsék. Horváth elvtársnő: Véleményem szerint a V.3. anyag jó. kisebb hiányosságok abból adódhatnak, hogy az elvtársaknak a körzeti munkában nincs nagy rutinjuk. Az a véleményem, hogy a feltárt hiányosságokat az elvtársak segítségével végre tudjuk hajtani, ki tudjuk, javítani • Nem tartom'helyesnek, hogy csak a IV-os körzetben említik meg a szektás, dogmatikus, intrikus nézeteket. Lehet, hogy nem merik az elvtársak őszintén elmondani and a körzetben van, vagy a tagság összetételéből ered. A körzeti^pártszervezetet több akadály gátolja a tömegkapcsolat kiszélesítésében. A körzeti pártszervezeteknek a terület központjává kell válnia. Én úgy határoznám meg, hogy igyekszünk a központot kialakítani,. do nem tudjuk megvalósítani; részben saját hibából, részben objektív akadályok miatt. Az anyag helyesen ítéli meg a körzetben lévő szektás, dogmatikus nézeteket, amelyek mind nagyobb mértékben kezdenek lábbra kapni. Ezek a nézetek főleg az ellenforradalom után kezdtek jelentkezni. Igen sok esetben - elvi viták alkalmával is - egyedül álltam, csak Lakatos elvtárs nyújtott segítséget, ma is megmutatk's kozik a szövetségi politika meg nem értésénél. Ez nemcsak a tag— . ' ságon belül mutatkozik meg, hanem a vezetőségi tagoknál is, akik arra hivatkoznak, hogy nem akarják elveszíteni az aktíváikat. Ezek az elvtársak nem baráti kapcsolatot tartanák, hanem együtt isznak, utána összevesznek /pl. Kerekes elvtursék eseteken/, és a személyeskedések az V. körzet területéig eljut. A pártoktatás területén éftünk el jó eredményeket. Nemcsak elméleti színvonalon, hanem a megjelenés tekintetében is, azonban ezek a nézeteltérések nem vonzzák a körzet lakosságát a párthoz, hanem igen sok esetben taszítják. Iliben nyilvánulnak meg ezek: A tanács választások alkalmával ellenszenvvel fogadták az értelmiségiek bevonását a tanácsmunkába. A másik helytelen szemlélet, hogy lebecsülik a körzeti pártszervezet munkáját. A regisztrált tagok-.is szívesebben végeznének munkát, ha a pártszervezet tekintélye jobb lenne. Jellemző erre, hogy fél évig jártuk a regisztrált tagokat, személy^szerint több _ mint 30 regisztrált elvtárssal beszélgettünk el, akik a következő indokokat hozták fel:"Elvtársak, mi nem akarunk házrél-házta járni és agitálni." /Azt kértük tőlük, hogy a házi beszélgetőseket vezessék le./ Konkrétabb feladattal bízzuk meg_meg okot, akkor bekapcsolódnak a körzeti munkába. Igen sok közöttük az eddig is már túlterhelt pártmunkás, igy a körzetben nem tudnak vállalni munkát, aki pedig az üzemben nem végez pártmunkát, az a körzetben sem vállal* I - ex áf. I
