Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.23.a/3)

1988-01-30

s *ja*' ■t.0**t**8‘ ‘ *

§ " I

, - 4 -A másik - sokak által emlegetett - probléma a versenyfutás a gyermek kegyeiért a családban.

Ha megvizsgáljuk a családi munkamegosztást, azt találjuk, hogy nagyon gyakran a gyermek kivétel a kötelességteljesítés, a munka alól. Ezzel kapcsolatban vizsgálódtunk az általános iskolások körében. Szerencsére a kép valamivel kedvezőbb, mint ahogy előzetesen gondoltuk, s ahogy a köztudatban él.

Mellékeltünk néhány választ és az összesítés eredményét (1. sz. mellékletek! ).

Nézzünk most néhány kiragadott problémát, még mindig a létfeltételek köréből. (A részletek az LRI-nél párttag szülőkkel történt beszélgetésekből valók.)

"Fejlődő gazdaság vagyunk, de értékrendszerünket a fejlett országokhoz mérjük. A férfiak többletmunkája (12-14 óra) miatt az anyáknak a gyesgyed ideje alatt szinte nincs társaságuk. A házastársak keveset beszélgetnek egymással, illetve a gyermekkel. Az iskolában a pedagógusnak nem kis nehézségébe kerül a beszédkészség fejlesztése."

Fentieket alátámasztja, hogy egy gimnáziumi osztály tanulóinak (25 fő) szülei a következő megoszlásban vannak távol otthonuktól:

8 órát 6,5%

9 órát 3,0 %

10 órát 45,6 %

11 órát 21,7 %

12 órát 8,6 %

14 órát 4,3 %

(A felmérés a Thököly utcai Gimnáziumban készült 1987. tavaszán.)

Több helyen együtt laknak fiatalok a szülőkkel. Rendszerint súrlódást okoz a generációk közötti felfogásbeli különbség, s a lakásméretek miatt az együttélés igen nagy alkalmazkodókészséget igényel. Ideálisnak az "egymáshoz közel, de nem együtt" állapotot tartják. A beszélgetések igazolták, hogy a családok életében meghatározó jelentőségű a lakás, illetve annak biztosítása.

j h\