Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.23.a/3)
1964-06-16
' - ^ £ I i- 4 -az simult időszak alatt elkezdtük a pártmunka egy sajátos módszerét, különböző területeken szociográfiai felmérést végeztünk. Első ilyen felmérésünk a pártsajtó olvasottságának felmérését képezte, ebből a célból 5oo fővel foglalkoztunk kérdőíves kikérdezés formájában. A KISS Bizottsággal közösen felmértük a kerület fiatal értelmiségének helyzetét, és mintegy 3oo fiatallal beszélgettek el. Végezetül a függetlenített és nem függetlenített pártmunkások helyzetét mértük föl, körülbelül 5oo elv-társ szociális helyzetét vizsgáltuk meg. Az ilyen fajta munka igen sok energiát kivan, de ha megtanuljuk, hogy tudományos módszerekkel hogyan Vonjunk le tanulságot, még jobbá tudjuk tenni. o. termelési témák a különböző K.B., Budapesti P.B. határozatai alapján kerültek megvitatásra. így a Gépipari határozat, gyártmányfejlesztés, export,munkaerő, készletgazdálkodással foglalkozó határozatokat vizsgáltuk meg. Az e területen dolgozó pártszervezetek milyen mértékben valósították meg e határozatokat.. E határozatok végrehajtásának vizsgálatánál célunk az volt, hogy a gazdasági vezetők figyelmét is fölhívjuk, hogy egyre növekedő gazdasági oélkitüzéseket a belső tartalékok felhasználásával tudják megvalósítani. Ezen a téren értünk el eredményeket, hogy a távlati tervek alapján adjunk a pártszervezeteknek a vállalat perspektívájáról képet. Ilyen például a 3.ötéves terv kilátásai. Külön vizsgáljuk a Budapesti P.B. határozata alapján, hogy a vállalatok által készített termékek milyen mértékben éri el a világszinvonalat> . A vizsgálat során igyekszünk megközelítő képet nyújtani. Hogy segítettük a távlatok megjelölésében, jó kapcsolatot teremtettünk a felsőbb irányitő szervekkel. A legtöbb helyen világos választ kaptunk és ezt igen jól felhasználtuk, hogy a dolgozókat biztassuk: érdemes tanulni, dolgozni az üzemben. A kezdeti időszakban voltak olyan tapasztalatok, hogy a gazdasági kérdések előtérbe kerültek, egy kissé háttérbe szorították a partpolitikai problémákat, a pártszervezetek tevékenysége csak halványan volt érintve. Helyenként túlzottan közvetlen a gazdasági vezetés felé politizált a /.B. Ha ez a távlatban nem is helyes, de az adott körülmények között szükséges volt. így például a Pamutfonóipari Vállalat átszervezésével kapcsolatban nem találta meg a vállalatvezetőség és a pártvezetőség a kapcsolatot. A vállalatvezetőséggel meg kellett értetni, hogy ebben a közösségben milyen vezetési stílusban lehet dolgozni. Nem mindig tudunk csak politikai eszközökkel hatni. Például a Kistext igazgatónője, rendkívül értetlenül állt a felvetett témákkal szemben, és úgy nézett ki, hogy vissza is^utasitotta a V.B. véleményét, hogy javítsák az export^Q-Cvek minőségi tel j'e^itését,mivel az exportszállítmány 47 $-át visszadobták. Itt is közvetlenül a gazdasági vezetés felé kellett szólni. Ezen a téren már változtattunk az elmúlt időszakban, azonban itt még arra kell törekedni, hogy pártszervezeteinket készítsük föl arra, hogy ilyen és hasonló kérdésekben képviselni tudják a mi véleményünket a vállalatvezetés felé. Az iparátszervezós uj feladatot jelentett a pártbizottság felé. Az elmúlt időszak alatt átszervezésre került a Kistext, Fonó, Épitőgópgyár, Hengermű^ Faárugyár. Ezek közül a vállalatok közül a Lőrinci Fonó lett a központi vállalat. Problémát jelent a Pamut- Fonóipari Vállalat központi gyára Pártbizottságának, hogy uj, eddig ismeretlen feladatok előtt áll, mivel a Politikai Bizottság 1962. november 2. határozata alapján koordinációs feladatot is el kell látnia. Ezen 3 területen még ma is keressük az utat, de az első lépések már megtörténtek, hogy a munkát megfelelő színvonalra hozzuk. A V.B. üléseken az agitáció, propaganda és a köznevelés, valamint t " ' T ------
