Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.23.a/3)
1964-06-16
! í i *- 5 -3 kulturális kérdésekkel 6 napirendben foglalkoztunk, ^bből négy napirend közvetlen a pártoktatásra irányult, egy pedig a marxizmus-leninizmus középiskola/ t apa sz tál a t a i v al f oglal ko zo 11 Ez alatt az időszak alatt nagy előkészítést tettünk a neveltmunka szélesítésében, hogy a pártoktatást még hatékonyabbá tegyük. Az alapos szervező és előkészítő munka ellenére a pártoktatásba bevontak száma, csakúgy mint az oktatásba résztvevő párttagok száma erőteljesen csökkent. f 1962/63-ban 2.626 fő vett részt pártoktatásban, ebből 1.678 fő párttag volt, 1963/64-ben 1.956 fő vett részt a pártoktatásban, ebből a párttagok száma 1.194 fő. a. csökkenés o£át próbáltuk megvizsgálni, de pontos képet nem tudtunk kapni. 1963/64-ben 511 fő vett részt állami oktatásban a párttagok közül, de ezt az adatot nem lehet alapul venni, mivel az elmúlt évben is jártak ezek az elvtársak iskolába. Kárpótlásként talán a minőségi javulását könyvelhetjük el. Például a Marxista-leninista Középiskola léte/ n sítése jó eredményeket hozott, a vizsgán igen szép eredményeket értele el az elvtársak. Az eddigi tapasztalatok alapján ez az oktatási forma igen jól bevált, itt a tanulóknak alaposan fel kell készülni, mivel vizsgázni is kell, a foglalkozásokon felelitek az anyagból. .1 többi oktatási formában azonban a hallgatók felkészültsége legfeljebb átlagosan közepesnek tekinthető, különösebb színvonal emelkedést nőm tudunk t ímn tat ni. ü pártoktatás szu; pca t j ahol biztató jelenségnek könyvelhet j ük el, hegy az utolsó 2-3 év alatt sikerült egy nagyon jó felkészül tóégü propagandista gárdát biztosítani, jó szakcsoportok műkő dnok. '.agitációs munkánkat illetően a csoportos beszélgetési ágit ciós formát szeretném megemlíteni. Ez, a politikai munkának sajátos formája általánossá vált. Erre vonatkozóan szinte meghökkentő adat áll rendelkezésünkre. Elkészítettünk egy felmérést a 16 legnagyobb pártszervezetünkben a csoportos beszélgetések formájában hány emberrel beszélgettünk el. Május végéig beszámítva mintegy I5.600 emberrel folytattunk beszélgetést. Van olyan üzemühk - például a Kőolajipari Gépgyár, ahol az elmúlt időszak alatt 4.5oo embernél többel beszélgettünk el, /Ebben az üzemben a csoportos beszélgetések szükségszerűen voltak megszervezve, s előfordult, hogy"két-háromszor is sor került beszélgetésre,/xhol ugyan azok a személyek részt vettek./ Ennél az üzemnél a pártszervezet és a gazdasági vezetés számára elengedhetetlenül szükséges volt a csoportos beszélgetés, az említett számadat nagyon biztató,' és reméljük, hogy a jövőben - a szükséglet szerint - sikerül tovább tartani ezt a színvonalat, A csoportos beszélgetés módszere igen jól bevált agitációs módszer, amit tovább kell folytatni és a lehetőségek szerint kiszélesíteni. Az utóbbi időben a csoportos beszélgetések módszerét összekapcsolják a pártszervezetek az információs munkával, b. dolgozó arra a kérdésre kap választ, amit az információs jelentésben felvettek. Ez igen jó hatást vált ki, mivel látják, hogy az^általuk felvetett észrevételekkel törődnek, választ kapnak rá. | ,1 tömegszervezetekkel a /égrahajtó Bizottság többizben foglalkozott', igy a beszámolási időszak alatt majdnem minden fontosabb tömegszervezet napirendre került. A vita során elhangzottakat felhasználták. Különösen jó javulás tapasztalható a KISZ- nél, MHS-ben ós a H.N.F.-Munkájában. A V.B. üléseink általában aktivak voltak, jó hozzászólások hangzottak el, az elvtársak segítették, hogy megfelelő határozatok 1____________________________________________________________G>____________________________________________ ' ' T I
