Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.23.a/3)

1958-01-22

\ ' ■ T |«r-í» miit-I 1 ■ ,r, I I > Bozóki elvtárs: Ha a kér. P.B. valóban vezeiő testület, helyesnek tar­tanám, ha a V.B. beszámolna az általa hozott határoza­tok végrehajtásáról. Vagy talán titkosak azok a hatá­rozatok a P.B. tagjai előtt. Arra is szeretnék választ kapni, hogy a P.B. bármelyik tagja bejöhet-e bármelyik V.B. ülésre. ^ ' . A munkatervvel knpcsolathan: Bérces elvtars azt mond ja, hogy bizalmas anyagokat 3 napnál topább nem lehet kint hagyni. Nem tudom megérteni: 3 napig nem bizalmas, azon. túl mór bizalmas? Molnár elvtársnak volt egy kiegészítő javaslata az üze­mi tanácsokkal kapcsolatban. Szerintem nem volna helyes ezzel a munkatervet kibővíteni, mert úgy is elég zsú­folt, azonkivül az üzemi tanácsok sok helyen már meg is alakultak, most hagyjuk őket dolgozni, és a követke­ző félévben kel.lene munkájukat megvizsgálni. Józsa elvtárs: Véleményem szerint a Pártbizotuság .irányitó szerepe ■ elsősorban azon keresztül érvényesül, ha megszabja azt irányvonalat, melynek alapjan a politikai munita & j ” . kerületben folyni tog. De az irányitű szerep akkor is érvényesül, amikor a V.B. beszámol a P.B."előtt arról, hogyan hajtotta végre a munkatervet. A munkaterv is megállapít ja, és az elvtársaknak is az - a véleményük, hogy a-párt tömegkapcsolata még nem jó. Amikor a hatalom meghódításáért folyt a harc, mint egyik legjobb módszert, a községpolitikai kérdéseket használ­ta a párt. És sikerrel is alkalmazna. A hatalom meghó­dítása után már inkább gazdasági kérdésekkel foglalko­zott. Az ellenforradalom után - véleményem szerint - a tömegkapcsolat megjavításának he gint a községpoliti­­kai kérdésekkel való foglalkozás, törődés a legjobb • eszköze. Ezt pedig sehol sem találom a munkatervben. A 3. oldal lo. pontja a tanácsválasztásokkal foglalko­zik. Itt kezdődik a feladatok konkretizálása, hogy mi­lyen községpolitikai kérdéseket vethetünk fel, melyek a -fO * lakosságot érdeklik, és amelyeken keresztül meg tudjuk i ' találni a kapcsolatot a tömegekkel. I v • A 3. oldal 14. pontja azzal foglalkozik, ho§y a kommu­/ nista tanácstagokat rendszeresebben kell tájékoztatni, ’ többet kell beszélgetni velük a párt politikájáról, a feladatokról, községpolitikai kérdésekről. Ezzel kap­­, csolatban el szeretném mondani, hogy én is meghallgattam M egypár tanácsbeszámolot• Ezek a beszámolok általában jók voltak, de az volt a bajuk, érezni lehetett rajtuk, 1 hogy most ránc igáit ák "e lő őket, a választás után pedig maradt minden a-régiben. -Az 5. oldal 3. pontja az aktuális politikai kéraesekrol való tájékOztatást szabaj meg feladatuk- Szerintem ide be lehetne venni, tag* a kerület lakosságát érintő köz- - ség politikai kérdéseket is. Pl. beszólni kellene "a ke- | rületben most épülő lakásokról. Vagy pl. a 12 év ered­ményeinél a vízvezeték építéséről. A 7. pont az információs hálózat megszervezéséről be­szél,' de csak üzemekre vonatkoztatva. A területet ki­hagyja. Ha a mi politikai munkánk csak az üzemekre * terjed ki, ez csak félmunka lesz, mert a mi területűn­­[ kön lakosság is van. / i ' 6 J i ______ ____________________________________—--------— I --------------— ____. . _ _____________________________________. . ._____________________________________________________________________-_________________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom