Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.23.a/1)
1966-10-23
!—| Az alapszervek száma változik, miután pártszervezeteink polití ú feladataikhoz és a politikai munka tartalmi elvégzéséhez szükségszeruen megszuntet» nek, illetve létrehoznak vagy összevonok alapszerveket, A szervezeti élet fejlődése ilyen szempontból is pozitív, mert alap szervezeteink nem ragaszkodnak mereven szervezési dogmákhoz, nőnem a szervezési . formák minden esetben idomulnak a politikai feladatok elvegz, ;.ez, KeruietUnk üzemeire az a jellemző, hogy sok a nődolgozo, ez visszutu^: >o c c pártszervezetek összetételében, és ez pozitív. Jelen pillanatban az összes párttagunk 37,7 %-a nő. Javult a párttagság iskolai végzettsége is, míg 1962-ben 43.7 % a 8 általános iskolát sem végezte el, addig jelenleg ez a szám 36,4 %-ra csökkent. Ugyancsak javult az érettségizettek iüetve az egyetemet és főiskolát végzettek száma, e két kategória együttesen 26.5 %-a a párttagságnak, szemben az 1962. évi 20.6 %-kal. Javult a párttagság politikai képzettsége is. A legnagyobb problémát a párttagság összetételét illetően az okozza, hogy az egész párttagságon béka a munkások részaránya 44,3 %-ról 38,3 %-ra csökkent, ez az a területe parképítő tevékenységünknek, amelyen elsősorban javítani kell. Negatív jelenségnek kell elmondani azt a tény, hogy bizonyos elöregedés tapasztalható párttagjaink sorában. Továbbá azt a tényt, hogy ezzel összefüggésben tovább emelkedett a körzeti párttagság aránya az összpárttagsagon belül, mert amig 1962-ben 19.8 % volt a körzeti párttagság az összpárttagsághoz viszonyítva, 1966—bon ez a szám 23.9 % -ra emelkedett. Ennek megfelelően csökkent a 20-30 évig terjedő korú párttagok aránya 3.2 %-kal, a 31-50 évig terjedő párttagság aránya 1 %-kal, míg az 51 éven felült párttagok száma 4.2 %-kal emelkedett. Az utóbbi időben végzett vizsgálataink azt mutatják, hogy az üzemig pártbizottságokban és végrehajtó bizottságokban, de úgyszintén a kerületi pártbizottságban is csökkent a munkások rés zár árivá. Nem lehet ezzel a tendenciával egyetérteni és ismételten szükséges leszögezni, hogy a munkások részvétele a párt választott testületéiben szamunkra sem statisztikai, hanem sarkalatos politikai kérdés. Üres formaság lenne a munkásosztály nevében való politizálásunk és a munkásosztály érdekeire való hivatkozásunk, ha a gyakorlat azt mutatná, hogy a pártssservezetek vezető testületéiben a munkások részvétele nem megfelelő. Talán arról még fon tosabb is a kérdés, hogy a tömegkapcsolat és elvi szilárdság szempontjából nem kielégítő. a kertiét, üzemeinek és lakosságának összetételét tükröző munkasbázis nélkül. Jogosak tehát a vezetőségválasztó taggyűléseken is felvetődött bírálatok: "több munkást a pártvezetőségekbe, az üzemi pártbizottságokba és végrehajtó bizottságokba." Politikai életünk fejlődését, a munkásosztály fejlődését mutatja a taggyűléseken elhangzott jogos bírálat, sőt bizonyos mértékig tükrözi ezt az igényét az öntudatos kommunista munkásoknak, hogy az elkövetkezendő időkben a nehéz és bonyolult döntések, a nagyobb önállóság Időszakában közvetlenül Is részese akar lenni a vezetésnek, hogy a saját magát és a társadalmat érintő gazdasági, politikai, kulturális kérdések kialakításában, eldöntésében részt kér. Az öntudatos munkásoknak ez a megnövekedett politikai aktivitása bizonyos területeken például a párton belül, már tapasztalható, de sajnos még nem eléggé általános. Pártépitő munkánk, és politikai munkánk sarán azt tapasztaljuk, hogy a munkásosztálynak legkvalifikáltabb része műszerész, villanyszerelő stb., tehát a szakmunkások még nem a megfelelő számban találták meg a pórt felé vezető 0'] 26 ___________—— ........... t T
