Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.23.a/1)
1966-10-23
' Ezeknek az adatoknak a tükrében nem tudjuk megérteni a Fővárosi Tanács egészségügyi szerveit, hogy miért nem biztosítja a megfelelő orvosokat a ke-Jleü RÍndÍdintézetbe, továbbá azt sem hogy miért ^^z a^^ncs körzeti orvosi állásoknál a belgyógyászati szakkepzettseghe , elegendő belgyógyász! A kerületi Tanács Egészségügyi szerveinek azt az akcióját, hogy ha mar belg^5Ssz nincsen, vSamüéle más szakorvossal töltsék be a körzeti orvosi helyeket, ugyanakkor elgáncsolják. A községpolitikai problémáink szerves része a kerület közbiztonsága is. Kerületünk közbiztonságát nagyban befolyásolja a nagy terület, másrészt a lakossá^ számának gyors növekedése, harmadsorban pedig az a tény, hogy a fővárosba igyekvő üdékről feljövő emberek, első pihenőhelye első találkozása a fővárossal, a peremkerületben történik. A fentiek nagy lehetősége e biztosítanak a bűnözők számára cselekményeik elkovetesehez. Bizonyos bűncselekmény fajtákon belül a növekedés tendenciái jelentkeznek,^ ez vonatko zik elsősorban a testi sértésre, a huligán és garázda cselekményekre valamint a vagyon elleni bűncselekményekre egyaránt. Mindez erősen leköti a rendőri állományt, amelyeknek létszáma sajnos nincs aranyban a lakosság növekedésével és a városiasodás jellegével, a létszám nem növekszik, hanem inkább csökken. Jogos panasza tehát lakosságunknak, hogy kévés rendőrt látnak az utcán, és ez csökkenő biztonságérzetüket. , Sajnos, a budapesti vezető rendőri szervek a kerületi rendőrkapitanysago létszámának megállapításánál, a technikai felkészülés biztosításánál nemveszik 4 figyelembe kellőképpen sem a kerület adottságait, sem az időközben beal o változásokat. — Kerületünk községpolitikai problémájával és fejlődésével kapcsolatosan meg . kell emlékeznünk arról a tevékenységről, amelyet a körzeti pártszervezetein < folytatnak. E tevékenység kétirányú:- részben a községpolitikai tennivalók felkutatása és meghatarozasa egy-egy politikai körzeten belül;- másik vonatkozása ennek a tevékenységnek az, hogy a lakosság részvételét biztosítsa a problémák megvalósításában. Körzeti pártszervezeteink ezt a tevékenységüket igen komolyan fogják fel és eredményesen végzik. Mondhatnánk azt is, hogy ez jelenő terüleő alapszerveink legfőbb tennivalóit. Ha az uj gazdasági mechanizmus életbelépésekor a kerüleő tanácsok önállósága és anyagi lehetőségei megnőnek, úgy ezzel együttesen a politikai körzetek munkája alkalmas lesz arra, hogy a lakosság tudatformálásának tényezőjévé váljék. Miután a pártszervezetek politikai-nevelő tevékenysége csak egyil oldala az emberek nevelésének és tudatformáló tevékenységének, ennek a másik ugyanilyen, vagy még fontosabb eleme a lakosság anyagi helyzetének fejlesztése Másodsorban azzal a problémával szeretnénk foglalkozni, hogy dolgozóink és lakosságunk eszmei-politikai helyzetére, véleményére hogyan hatott a párt gazdasási politikája, mennyire értették meg azt, és hogyan sikerült őket megvalósításuk érdekében mozgósítani. Nem könnyű feladat ezekre a kérdésekre válaszolni, rnár csak azért sem, mert a gazdasági eredmények és az eredmények elérésébe fektetett energia, valamint a vezetésnek a gazdasági és közigazgatási irányítására vonatkozó ténykedései szükségképpen nem fedték egymást. Talán nem lenne felesleges megemlíteni azt az egyetakenl mindenki által ismert tényt, hogy gazdasági és közigazgatási életünk irányítását magasfoku centraliz-1 T I |.. ,0
