Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.23.a/1)

1959-10-25

\ ’ T r . i i ► . v— v.-'; ■ ' Ut'-26-aegltette azáltal, hogy az nlapszervi titkárok számára egy ötnapos és egy háromnapos továbbképző tanfolyamot szervezett. Előadásokon, vitá­kon keresztül hozzásegítette az alapsz övezeteket, hogy a vezetés ja­vuljon, emelkedjen,a negnövekedett feladatoknak eleget tudjalak .ten­ni. A pártszervezetek já véleménnyel voltak az olyan titkári értekez­letekről, melyek a pártszervezetek vsz&tési módszereiről tapasztalato­kat adtak. Ezeket a jövőben is igénylik. Jó hatást váltott ki párt­­szervezeteinknél a pártcsoportbizalmi ankét, melynek hatása olyan volt hogy a bizalmi munka javult.Egyes pártszervezetek kezdték a pártoso­­portok jel intőségé't f elismerni, hatékonyabban támaszkodtak tevékeny­ségükre. Pl.1.Fonó, MALÉV, Kőolaj. .Sajnos van a kerületünkben több olyan pártszervezet, ahol még rar sem foglalkoznak kellően a pártosopor­­tok irányításával, munkával való ellátásával.Nem törekednek arra,hogy a pártcsoportok politikai tényezőkké váljanak saját területükön.A körze­ti pártszervezeteinknél hosszú ideig nem sikerült a jő pártélet kia­lakítása. Ebben közrejátszott az is, hogy nsm volt megfelelő helyiség. Erről folyamatosan gondoskodtunk, azéta megindult a szervezett pártélet* Ma ott tartunk, hogy nem egy körzeti pártszervezet betölti a terület _ politikai irányítójának feladatát. A pártszarvezés szempontjából a körzetek álltafc leghamarabb talpra, több alapsz érv ez.etben a régi párt— vezetőségek kezdték meg a szervezést.A pártvezetőségek munkájára álta­lában az volt a jellemző, hogy pártszerü keretek között dolgozták. Azonban az 1-es és 2-es pártkörzet vezetőségi tagjai között igen sok volt az intrika, személyi ellentét, m .ly addig fajult, hogy az -^ész vezetőséget két esetben le kelltt váltani. A Budapesti Pártbizottság határozatát a körzeti pártcsoportok létrehozásáról jól fogadták. A körzetek mindenütt nagy alapossággal építették -ki a Sejtrendszert. A sejtvezetőket több esetben i3 összehívóik, ahol konkrét pártmegbizatás­­sal látták el őket. Azonban az utóbbi hónapokban egyes körzetek nem megfelelően tájékoztatják a sejteket a. feladatokról. A vess tőségek munkájára jellemző a széles aktivrhálózat bevonása. Különösen jó ered­ményt értek el az egyes, kettes, hármas és négyes pártkörzetek, e kör­zetek nemcsak a tanácsválasztásnál értek el jó eredményeket, hanem a lakossággal való kapcsolat kiszélesítésében is. Ennek erdőkében létre­hozták a körzetekben a különböző töm ^szervezeteket. Ezek a tömegszer­­^ vezetek jél dolgoznak, széleápártonkivüli hálózattal rendelkeznek. Komoly eredmény a körzeti pártszervezeteknél: hogy rendszeresen foglal* /- koznak a tanácstagokkal, Így eléggé ismerik a lakosság problémáit. Egyik-másik .körzetünkb m különösen jól s ik-.rM.lt rendezvényeket tarta­nak, pl. a 3-as körzetbon mozi, a 2-os és 6-ban műsoros .rendezvények. Nagy lehetőséget nyújt a töm.-gp 'litikai munkához az, hogy már'négy körzetünknek is van televíziója. A körzeti pártszorvazétűinknek továbbra is a legfontosabb) feladata a Párt politikájának ismertetése a lakosság körében, megnyerni uja’«b rétegeket a Párt és a kormány határozatainak végrehajtására. Nevelni k.-11 a párttagság t, in-;'rt egyik-másik idősebb párttagunknál még* tapasztalunk önteltséget, kommunista gőgöt és szek­­tásságot. A szektásság megnyilvánul a bán, hogy igen hamar megalkuvónak opportunistának név-3zik azokat az * Ív társakat, akik a meggyőzés eszközét látják fő feladatnak. Olyan embereket pedig, akik nem mindenben értenek velük egyet, vagy más a véleményük fasisztáknak, ellenségnek nevezik. Ily en helytelen nézetek akad ály ózzák r> p árt töm ^.kapcsolatának kiszélesí­tését, a népi egység kialakítását. * /• « / " 1 ; »--- - — ■ — - - — -» — - - - — — - ■ - - — - - — - - - ■ — - - - ——— — — ----------------^- - - — ——

Next

/
Oldalképek
Tartalom