Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.23.a/1)
1959-10-25
, • 1 '"V f ]áI/\-27-'L szocializmst építő óraadókban a proletárdiktatúra vezető ereje a munkásosztály forralásai Pírt ja. A Párt egymaga nem a proletárdiktatúra, a szooializmus felépítését megvalósítani, najtőozijakra,emelőkre van szükség, amely összeköti a Pártot a tömegekkel. Ezek a hajtószíjak a tömeg s z orv ez et ék, melyeknek rendszeres munkája azért szükséges, mert ez a feltétele a proletárlátus némileg , 18 tartea és erős diktatúrájának. látnunk kell azt, hogy minél erősebb a Párt és a tömeg3zervazetek közötti kapcsolat, ahhál erősebb a proletárdiktatúra. Kerületünkben a szakszervezeti bizottságok a Párt politikájának végrehajtásáért komoly erőfeszítések?t tettek. Szakszervezeteink 2 év alatt jelentős fejlődésen mentek keresztül. Üzemeink dolgozói mintegy 92 %-a szervezett dolgozd / 1956-ban 73 fi volt. / Szakszervezeteink tömegbefolyása megnőtt-. A szakszervezeti bizottságok mind jobban látják el feladataikat, mélyrehatóbban foglalkoznak a termeléssel, határozottabban küzdenek a termelékenység emeléséért, ,a munkaviszonyok, a munkások és az> alkalmazottak életkörülményeinek javításáért. Az üzeni tanáoson keresztül mind jobban bevonjak a dolgozókat az üzemek irányításába. Az utóbbi időben a szakszervezetek, különösen a raunkaversenyek irinyitása és szervezése területén értek el nagyobb erwdméhyt.ífeyik másik szakszervezetünk már ténylegesen a munkaverseny gázórájává váLt. A I.Hengermű, Kőolajipari Gépgyár, KISTEXT, stb. Szakszervezeti bizottságaink tevékenysége kidoo— borodott a munkásosztály helyzetével kapcsolatos párthatározat végrehajtásánál. Jelentős javulást értek el szakszervezeteink a kulturális nwnka területén; Vannak azonban még szakszervezeti bizottságaink, akiknél a nevelőraunka még nam érvényesült. Szakszervezeteink előtt a következő hónapokban az a feladat áU, hogy a Párt Központi Bizottsága március 6-i határozata végrehajtását nagyobb erőfeszítést tegyen. Több hlyet kell kapni szakszervezeti bizottságaink munkájában a műszaki színvonal emelése, az újítások gyorsabb kivitelezése és a munka—termelékenység kérdésének. C* , . Szakszervezett Bizottságaink eddigi t evékenységük és eredményük alapján, meg van a lehetőség arra, he gy munkájukkal nagyobb mértékben hozzájáruljanak a 3 éves terv tűitőljest tőséhez. 1 '' , <■ A kerület döntő üzemeiben 1957-ben a Párt határozata után megalakultak a KISZ szervezetek. Legfőbb feladat " hogy sorait egységesen növalvf, és munkáját fejlesztve segítse kiküszöbölni ifjúságaik gondolkodásból az ellenforradalom és revizionizmus maradványait— Mindenekelőtt a nacionalizmust, sovinizmust és nevelje a fiatalokat a szocializmus lelkes építőivé, nípi államuunk hü, müveit polgáraivá, szocialista hazafiakká. Hirdesse a kommunizmus iszméit, nevelje az ifjúságot az uj szocialista világ öntudatos harcosaivá, és készitse fel a párttagságra a kommunisták ifjú nemzedékét. " Hé-zzüís m g kerületünk KISZ sz-rvazetei mennyiben tesznek e feladatnak -leget? 1957-ben 150 tagja volt a KISZ- nek, ma 1.400 tagja van, A KISZ szerv z-tok az .lső-évben főleg szervezéssel foglalkoztok. A késő -lek folyamán a sz -rvezos mellett politikai neve lő munkával is tudtak foglalkozni. A KISZ szervezetek munkájára jel* lemző, hogy nagy kampányfeladatok időszakiban, komoly fellendülés, szor•/• .____________J____________ 1 ' T ’ ' ■ ' ■ • f —--------------------------------------------1__________________
