Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.22.a/4)
1973-04-26
í ‘ •' 1 J ! _ I- 3 -Az elmúlt év során kellett a hiányokat pótolni, s néhány értelmezésbeli problémát tisztázni. E kérdéssel kerületi PártVVegrehsjtóbizottságunk is külön foglalkozott az elmúlt évben. A hatáskörbe vett funkciók tisztségviselőinek rendszeres beszámoltatása ma már következetes gyakorlattá vált pedagógus pártalspszervezeteinknél. Javult a beszámoltatás érdemi oldala is. Ebben a tanévben minden egyes beszámolónak meghatározott szempontjai voltak, egy-egy lényeges politikai feladat végrehajtásának kontrolljaként. Bátortalanok azonban még pártszervezeteink abban, hogy az elhangzott beszámolók, valamint saját tapasztalataik alapján konstruktív mód^n jelöljék meg az adott területen at ovábbi feladatokat. Egy-egy elhangzott beszámolót csak ritkán követ.'taggyülési határozat. Beérik a beszámoló egyszerű meghallgatásával. Problémát okoz még helyenként a véleményezési jog megfelelő gyakorlatának kialakítása. Ez a jog csak kollektív testületet iliet meg, - ^ nem lehet a titkár jogkörének felfogni. A tiz fontaiul! pártosé íveseteknél a párttaggyülésnek kell gyakorolnia. Időhiányra hivatkozva 'az ^ állami vezetés azonban gyakran csak s párttitkár véleményét kéri ki. Bizonytalanság tapasztalható az iskolai szakszervezeti bizelmik beszámoltatásával kapcsolatos eljárásban is. A kis létszámú párt alap* szervezetekben többnyire kevés a párttag szakszervezeti tisztségviselő. A pártonkivüli szakszervezeti bizalmiaktól a taggyűlés csak tájékoztatást igényelhet a végzett munkáról. A véleményezés legtöbbször elmarad. A kerületi Pedagógus Szakszervezet irányitó munkájának fogyatékossága az iskolai életben.erőteljesen érződik. Emlitésre méltó az is, hogy a funkciójegyzék összeállít ásónál pártszervezeteink igyekeztek mértéktartóak maradni és valóban csak a legfontosabb funkciókat figyelembe venni, - ennek ellenéibe, tekintve a sajátosan alacsony taglétszámot - esetenként több'a véleményezési jegyzékbe felvett funkció, mint a párttagság létszáma. A pedagógus párttagok eszmei-politikai cselekvési egységének szinvo^ nala, p Kritikai' ne ve I o¥ünk~a juk ha tá’ko ny s'ága: — A pedagógusok világnézeti állásfoglalása, hovatartozása, kiállásé Étem tekinthető magánügynek, - különösképpen nem a párttag pedagógusoké. A párttag pedagógusok elsősorban jó munkájukkal politizálnak. Kevés kivétellel minden kommunista pedagógusunkra az jellemző, hogy példamutatóan végzik oktató-nevelő munkájukat. Mindennapi tevékenységükben igyekeznek realizálni a szocialista pedagógia elveit, kezdemónyezőek az oktató- nevelőmunka korszerüsitéaében, s az uj eljárásokat, módszereket beépítik saját gyakorlatukba. A megnövekedett politikai feladatokhoz azonban fel kell nőnie pártszervezeteinknek. Gyakcri még a fontolgatás, a politizáló készség hiánya, ösztönösen, vagy tudatosan óvakodnak az esetlegesen konfliktust teremtő vitáktól. A párttag pedagógusok között is alacsony színvonalú a kriti kai szellem. Az alap szervezetek életében ritka ez elvtársi bírálat, vagy mulasztás esetén a konkrét felelősségre vonás,. Tapasztalataink szerint a pártszervezet jobban aktivizálódik akkor, ha egyéni érdeket sértő intézkedésről szerez tudomást, - kevesebb következetességgel figyel azonban fel a helyileg kimunkált alapelvek gyengeségeire, a kollektíva he'Jy zetét előnytelenül befolyásoló intézkedésiekre, gyakorlatra. __________________________._____________________________._______.
